Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Hudi József: „Mindnyájan egy nyáj legyünk az ő pásztorsága alatt”. Adalékok Haubner Máté egyházi folyóirat-alapítási kísérletéhez

Adalékok Haubner Máté egyhá%j folyóirat-alapítási kísérletébe%

hiszen a felekezetek felett álló három folyóirat versenytársa ugyan egymásnak, de véleménye szerint három különböző műfajt képez, ezért mindegyiknek létjogosultsága van. Kováts folyóirata az egyház ügyeit tudományos, Guzmicsé pedig elméleti szempontból közelíti meg. Ő inkább a gyakorlati élet igényeinek megfelelő folyóiratot kívánt megjelentetni, így bízott abban, hogy lesz elég támogatója. A korabeli gyakorlat azt mutatta, hogy 500 előfizető biztosítása esetén már rentábilis lehet a vállalkozás.9

A vallási toleranciát és együttműködést hirdető három egyházi értelmiségi kezdeményezése nem volt előzmény nélküli: 1793-1795 között az evangélikusok és reformátusok közös latin nyelvű folyóirata, az Ambrózy Sámuel radványi evangélikus lelkész szerkesztette Növi Ecclesiastico-scholastici Annales nyitotta meg a sort.10 Ezt követte Fábián József11 Veszprémben, majd Vácott kiadott Prédikátori Tárház (1805-1808), később pedig Pesten kiadott, Látzai Szabó Józseffel közösen szerkesztett Lelki Pásztori Tárház (1818) c. teológiai folyóirata.12 Más felekezetüe- ket is munkatársai közé számíthatott a Horváth János veszprémi kanonok szerkesztette Egyházi Értekezések és Tudósítások (1820-1824), amely Veszprémben jelent meg.13

Haubner megkeresését az 1832. június 18-20-án Révkomárom szabad királyi városban tartott egyházkerületi közgyűlés a napirendjére tűzte.14 A közgyűlés úgy határozott, hogy támogatja a kezdeményezést, s mindazok figyelmébe ajánlja, akik „az effélékben gyönyörködnek”. A siker érdekében az esperesek körlevélben tudósították a lelkészeket a folyóirat programjáról.15

9 Guzmics is úgy kalkulált, hogy 500 előfizetőt össze tud gyűjteni a püspöki és vikáriusi titkárok, paptársak és barátok segítségével. Vö. FEHÉR 2003. 357. Korábban Horváth János folyóiratának első köte 700 példányából csak 3 maradt meg, később azonban csökkent az előfizetők száma, s ők sem mindig fizették be a kívánt összeget. Vö. HORVÁTH 1937. 210.

10 A folyóirat teljes címe: Növi Ecclesiastico-scholastici Annales Evangelicorum Augustanae et Helveticae Confessionis in Austriaca Monarchia. Vö. DEZSÉNYI Béla: Legrégibb hírlapjaink életrajzához. = MKSzle 1940. 4. füzet, 353-361., különösen 355-357., BUCSAY Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp., 1985. 198.

11 Fábián József (1761-1825) alsóörsi nemes származású református lelkész, veszprémi egyházmegyei esperes, író, szerkesztő, műfordító, a magyar szőlészet-borászat úttörője. Fia, Fábián Gábor (1795-1877) neves író, műfordító. Vö. HUDI 2002. 7-36.

12 HUDI József: Fábián József, a folyóiratszerkesztő és könyvkiadó. In: Uő.: Fábián-emlékkönyv. Fábián József (1761-1825) református esperes pályafutása. Veszprém, 2002. 25-28. - A folyóiratról nem tudott a magyar sajtótörténet, ahogy a protestáns egyháztörténet sem említette. Vö. BUCSAY 1985. 198.

13 HORVÁTH Konstantin: Az „Egyházi Értekezések és Tudósítások” (az első magyar kát. teol. folyóirat) története 1820-1824. Verseghy Ferenc és Horváth János levelezése 1819-1822. Veszprém, 1937., KOPPÁNYI 2003., KÓKAY György: Horváth János, Verseghy Ferenc és az első magyar katolikus folyóirat. = MKSzle 2004. 3. sz. 213-225.

14 DREL 1. l.a. Közgyűlési jkv. 1832. június 18-20. Nr. 93.

15 Figyelemre méltó, hogy amíg az első magyar katolikus teológiai folyóirat, a Veszprémben kiadott Egyházi Értekezések és Tudósítások (1820-1824) az olvasóközönség szervezésekor fölhasználta a korszak legfontosabb vegyes profilú tudományos folyóiratát, a Tudományos Gyűjteményt, addig a

7