Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Hudi József: „Mindnyájan egy nyáj legyünk az ő pásztorsága alatt”. Adalékok Haubner Máté egyházi folyóirat-alapítási kísérletéhez
Hu di József Háromévi házinevelői tevékenység és félévi pozsonyi tanárság után 1821-től a Vas vármegyei Szalónakon (Schlaining, ma: Stadtschlaining, A), majd 1829-től Győrben lelkészkedett. Előbb egyházkerületi főjegyzővé, majd 1846-ban dunántúli evangélikus püspökké választották. Mivel a szabadságharc alatt nyíltan a magyar ügy mellé állt, az osztrák cs. k. haditörvényszék hatévi várfogságra ítélte, amelyből két évet kellett letöltenie. Kufsteinből való szabadulása után Sopronba internálták, ahol rendőri megfigyelés alatt állt. 1856-ban Nagygeresden választották lelkésszé, püspöki székét csak 1860-ban foglalhatta el ismét. 1861-től 1869-ig Győrben élt és alkotott. Utolsó éveit Sopronban fiánál töltötte. Itt hunyt el 1880. szeptember 12- én. A soproni Balfi úti evangélikus temetőben található sírját napjainkban a soproni evangélikus gyülekezet gondozza. Haubner pályája kezdetétől elkötelezett híve volt a keresztény egyházak együttműködésének, a protestáns egyházak uniójának, a népnevelésnek, a magyar nemzeti átalakulásnak. A magyar irodalom mellett már teológus korában elkötelezte magát. Napóleon bukása (1815) után színdarabot is írt, melyet a veszprémi ifjak be is mutattak.5 Mint kitűnő szónok és egyházi író is hírnevet szerzett magának. Az egyházi folyóiratot is eszköznek tekintette az egyházi élet színvonalának emelésére, a vallásosság elmélyítésére. A folyóirat programtervezetét már 1831 októberében elkészítette, de csak a következő évben juttatta el az érdekeltekhez, köztük a református püspökökhöz. Haubner 1832. május 20-án Győrben kelt levelében azzal a kéréssel kereste meg Tóth Ferenc6 dunántúli református püspököt, pápai prédikátort, hogy támogassa folyóirattervét. A kérelmező nem volt könnyű helyzetben, hiszen vele párhuzamosan Guzmics Izidor7 és Kováts Mátyás8 is hasonló vállalkozásba kezdett. Mire Haubner kérvényét megfogalmazta, a Guzmics szerkesztette Vallási és Egyházi Tár (a 3. számtól: Egyházi Tár) és a Kováts szerkesztette Egyházi Folyóírás már meg is jelent a könyvpiacon. Mégis úgy gondolta, érdemes régi tervével foglalkoznia, 5 HUDI József: A veszprémi színjátszás kezdetei (1723-1879). Veszprém, 2009. 23. 6 Tóth Ferenc (1768-1844) teológus, egyháztörténész, református püspök. Vörösberényi (Veszprém vm.) földművelő szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, Debrecenben, majd Göttingenben tanult. 1801-től pápai teológiai tanár, 1816-tól egyházkerületi főjegyző, 1827-től haláláig dunántúli református püspök. 1838-ban ő alapította a főiskolai nyomdát. SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Bp, 1914. 368-371. 7 Guzmics (László) Izidor (1786-1839) író, műfordító, bencés szerzetes, 1832-től haláláig bakonybéli apát. 1830-tól a tudományos akadémia rendes vidéki tagja. Teológiai írásaiban a katolikus-protestáns uniót propagálta. Kazinczyval közeli barátságot ápolt. SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. III. Bp., 1894. 565-1571. Guzmics egyházi folyóiratát a magyar sajtó történeti összefoglalás nem említi: KOKAY 1979. 808-812. 8 Kováts Mátyás (1790-1831) bölcseleti (1810) és teológiai doktor (1813), 1820-1832 között a pesti egyetem dogmatika egyetem tanára, 1832-től egri kanonok, a Pesten megjelenő Egyházi Folyóírás c. szaklap (1832-1834) alapítója és szerkesztője, 1837-ben a Kisfaludy Társaság egyik alapítója. SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. VI. Bp., 1899. 1336-1339. Az 1979-ben kiadott sajtótörténeti összefoglalás első kötete sem nevét, sem folyóiratát nem említi. Vö. KÓKAY 1979. 808-812. 6
