Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik Tamás érték közlése sem, hiszen a differencia alapján állapítható meg a be-, illetve elvándorlás - szintén fontos - aránya. 1. A vizsgált városok népességnövekedése 1900 és 1910 között Települések Népesség 190022 Népesség 1910 Tényleges szaporodás 1900-1910 Természetes szaporodás 1900-1910 Pécs 43 982 49 822 13,30% 0,00% Székesfehérvár 32 167 36 625 13,30% 8,60% Győr 37 543 44 300 18,00% 8,70% Komárom 19 996 22 337 11,70% 4,40% Sopron 33 478 33 932 1,40% 8,20% Természetesen lehetne hosszasan elemezni mindegyik városnál a népesedési folyamatot, azonban a népszámlálás győri vonatkozásai szempontjából fontos számunkra az összehasonlítás, a vizsgált városok sorában keressük Győr helyét. Megállapítható, hogy a Zechmeister-korszak utolsó évtizedében Győr kiemelkedő eredményt ért el a tényleges szaporodás tekintetében, viszont a természetes szaporodás terén alig valamivel nagyobb a növekedés, mint Székesfehérvár vagy Sopron esetében. Magától adódik, hogy az okot ezúttal ne a be-, illetve az elköltözők közötti különbözetben keressük, hanem az 1905-ben Győrhöz csatolt Győr-Sziget és Révfalu lakosságában. Ellenben, ha a két városrész népszámlálás szerinti összlakosságát, 10 047 főt (1910-es érték) levonjuk a város lakosságából, akkor valójában Győr az utolsó helyre került volna a vizsgált városok között, hiszen ez esetben a lakossága 34 263 főre csökkent volna.23 Egy alig hihető helyzet állt volna elő, hiszen egy, majd minden tekintetben fejlődő tendenciákat mutató város jelentősen veszített volna népességszámából. Az eredmény már csak azért sem túl hihető, mert a természetes szaporodás még így is 8,70% (a legmagasabb a vizsgált városok között). Győr népességgyarapodása tehát nem írható a két, csatlakozó község javára. A probléma okára egy, a városi statisztikai hivatal által a polgármesternek küldött jelentés világít rá. A január 18-iki állás szerint megállapított 1910-es eredményeket hasonlították össze a jelentésben az 1900-as állapotokkal, ami egyébként az egész országra vonatkozó településenkénti 22A Magyar Szent Korona Országainak 1910-ik évi népszámlálása. Hatodik rész. Végeredmények összefoglalása. Budapest, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1920. 4. tábla, Az összes népesség növekedése 1890-től 1910-ig; az utolsó évtized tényleges szaporodásának összehasonlítása a természetes szaporodással; terület, népsűrűség törvényhatóságonkint. 8. 23 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, ügyviteli iratok, községi gyűjtőív IX 528/1910. 56
