Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik Tamás erősen megkérdőjelezték: „még csak azt kell megemlítenem, hogy körletem lakossága, meghatóan korlátolt, — tisztelet a kivételnek - s a legkaputosabb emberek sem voltak képesek a számlálólapokat kiállítani”.16 A nem túlzottan hízelgő szavak Hupka György nyugdíjas MÁV tisztviselőtől származnak. A város kevésbé ismert személyiségei közé tartozó, számlálóbiztosi feladatokat ellátó Hupka esete főként azért érdekes, mert így közelebb kerülhetünk az egykor végrehajtott népszámlálás emberi oldalához, annak mindennapi problémáihoz. A számlálóbiztos azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy méltányosság címén napidíjat számoljanak fel számára, mivel önhibáján kívül nem tudta időben teljesíteni vállalt kötelezettségét. A 32. kerületben17 dolgozó Hupka érvelése szerint a területet főként napszámosok lakták, így csak este tudta elérni őket otthonaikban. A fennmaradó időben nem tudott dolgozni, de ha mégis, akkor eredménytelenül, mivel a Mészáros-majorban hiába kereste azokat az épületeket, amiket a számára kiadott utasításban megjelöltek. További problémát okozott a „Schlichter-féle tyúkászat”, ahova egy iszaptengeren átkelve sikerült csak eljutnia. A körzetében lévő Frigyes-laktanya tovább fokozta gondjait, mivel csak többszöri kérés után sikerült elérnie, hogy az ott szolgálókat is összeírják, a csendőrlaktanyából pedig rossz helyre (az illetékes Statisztikai Hivatal helyett a saját felügyeleti szervükhöz, a Honvédelmi Minisztériumba) küldték a náluk kitöltött űrlapokat. A környéken lakó katonatisztek összeírása ismét akadályokba ütközött, mivel idejük nagy részét a laktanyában töltötték, és kiszámíthatatlan időpontban tértek haza. Ezek után - írta Hupka - nem meglepő, hogy az előírt 10 nap helyett 12-re volt szüksége a munka elvégzéséhez.18 A városi tanács elutasította a maga körzetével elégedetlen számlálóbiztos kérését, mivel az előzetes felmérés szerint a kérdéses kerület 10 nap alatt probléma nélkül felmérhető volt, továbbá azt sem értette a tanács, hogy ha egyszer nem létezik a Hupka által fél napig keresett házszám, akkor miért is kereste annyi ideig.19 Bár az utóbbi érv logikusnak tűnik, és bármennyire is távol áll tőlünk az igazságtétel a nevezett számlálóbiztos ügyében, de ha ilyen érv alapján utasítanák vissza kérését, bárki felháborodna. Végső soron, ha valaki lelki- ismeretesen akarja teljesíteni kötelességét, mégiscsak elvárható, hogy erőfeszítést tegyen, amennyiben akadályokat észlel munkája során. így gondolta ezt Hupka György is, és az elutasításra felháborodott hangú levélben válaszolt, ezúttal már élesen támadva a tanács eljárását a népszámlálás kapcsán kiosztásra kerülő pénzekkel kapcsolatban: „a város úgyis igen jó üzletet csinált a népszámlálással, amennyiben a törvény engedélye ellenére, népszámlálási laponként csak 6 fillért fizetett, holott 7, 8, 9 és 10 filléreket is volt szabad fizetnie!”. Az igazságát követelő Hupka dühös, inkább a kor munkásmozgalmi vezetőinek kirohanásaira emlékez,6GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, elnöki iratok 197/1911. pm. I7Az egykori (mai) elnevezések alapján: Vasútsor, Külső Baross út, Zrínyi utca, Hunyadi utca, Wesselényi utca, Mészáros-major. 18 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, elnöki iratok 197/1911. pm. 19 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, elnöki iratok 127/1911. pm. 54
