Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Csik Tamás volt).5 A településeknek a kiküldött, megfelelően kitöltött űrlapokat a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnak, mint a népszámlálási adatok országos összesítésével megbízott szervnek, legkésőbb 1911. január 31-ig el kellett küldeni.6 A népszámlálás előkészületei már 1910 őszén elkezdődtek; bár a pontos időpont nem ismert, de október 10-én megkezdődött a népszámlálási körzetek kijelölése, és a számlálóbiztosok személyével kapcsolatban is tudni lehetett már annyit, hogy elsősorban városi alkalmazottak, másodsorban pedig tanítók jöhettek számításba, csak a legvégső esetben jelöltek ki idegeneket erre a feladatra. Még ennél is határozottabban hangsúlyozták, hogy a felülvizsgáló biztosok lehetőleg csak városi hivatalnokok legyenek.7 Ugyanekkor nevezik ki Szauter Ferenc tanácsost, későbbi polgármestert,8 a népszámlálási munkálatok vezetőjének. Egyfajta helyettesi minőségben dolgozott Szauter mellett a városi számvevőhivatal vezetője, Feldinger Jenő és Juhász József városi közgyám. A népszámlálási kerületek, felülvizsgálati körök, illetve a biztosok személye 1910 decemberében vált véglegessé: ez Győr esetében 49 számlálókerületet és 15 felülvizsgáló kört jelentett.9 Az ekkor 6 köz- igazgatási kerülettel rendelkező várost erre a 49 népszámlálási kerületre osztották fel. Ennek alapján a város I. kerülete (Belváros és Ferdinándváros) az első 14, a II. kerület (Újváros) a 15-26., a III. kerület (Nádorváros) a 27-36., a IV. kerület (Győr- Szabadhegy) a 37-38., az V. kerület (Győr-Sziget) a 39-44., míg az utolsó városi kerület (Révfalu) a 45-49. népszámlálási kerületeket foglalták magukba.10 Ma már különösnek tűnhet, de a korban megszokott eljárás volt a fontosabb hirdetmények dobszóval való közzététele. Szauter kezdeményezésére az összeírások előtt és után 14 rendőrjárta a város utcáit, hogy ily módon adjon hírt a mindenkit érintő munkálatok kezdetéről és végéről. A megbízott városi alkalmazottak közül a legtöbben csak egyszer vállalták a közhírré tétel gyakorlati végrehajtását, de volt, aki hatszor is teljesítette kötelességét.11 5 Az 1897. évi XXXV., a magyar királyi központi statisztikai hivatalról rendelkező törvény 9. §. értelmében a hivatal által kért adatszolgáltatási kötelezettség megtagadása szabálysértésnek minősül. 6 Általános utasítás 1910. IV. A népszámlálás foganatosítása, az adatok felülvizsgálása és a népszámlálási anyag beterjesztése. 11-15. 7 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, elnöki iratok 1577/1910. pm. 8 Szauter Ferenc (1873-1938): Jogi tanulmányainak befejezése után 1894-ben lépett a győri közigazgatás szolgálatába, hamarosan jegyző, majd 1900-tól három évig a városi rendőrség szolgálatában állt. 1903-tól városi tanácsos, 1911-től egy évig városi rendőrfőkapitány-helyettes. Az első világháború alatt a győri közellátást irányította. A tanácsköztársaság hónapjaiban eltávolították helyéről, 1921- ben tért vissza a város szolgálatába, akkor már polgármester-helyettesként, így 1928-ban, Farkas Mátyás polgármester visszavonulásakor ő vette át a város első emberének tisztét. A két világháború között, a gazdasági világválság ellenére is biztosította a lehetőségekhez képest Győr gazdasági fejlődését. Halála előtt két évvel vonult vissza hivatalából. (Győri Életrajzi Lexikon. Szerk.: GRÁBICS Frigyes, HORVÁTH Sándor Domonkos, KUCSKA Ferenc; Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 345.) 9 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, elnöki iratok 429/1911. pm. 10 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, elnöki iratok, községi gyűjtőív IX 528/1910. 11 GYVL Győr thj. város tanácsának iratai, ügyviteli iratok 1931/1911. sz. 52
