Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Csík Tamás: Az 1910-es népszámlálás Győrött
Az 1910-es népszámlálás Győrött A népszámlálást végrehajtókkal kapcsolatban az azt elrendelő törvény rendelkezéseinél már említettük a népiskolai tanítókra vonatkozó részt. Általában elmondható, hogy a feladattal megbízottak két csoportba oszthatóak: vagy számlálóbiztosként járták a várost, vagy pedig - a számlálóbiztosok munkájának befejezte után - a kitöltött nyomtatványok felülvizsgálatával (hiányosan felvett adatok, rosszul kitöltött űrlapok stb.) voltak megbízva. Ebből következik, hogy a népszámlálási munkálatok nem csupán 10 napig tartottak egy-egy településen, hanem az összeírok munkájának ellenőrzésére, a hiányok pótlására még legalább ugyanennyi időt kellett fordítani. A népszámlálási körök beosztásáért a Győrhöz hasonló törvény hatóságii jogú városokban a polgármester felelt, de nem bízták teljes mértékben a saját belátására ezek kialakítását. Általában kérték, hogy az egy kerületen belül élők száma ne legyen kevesebb 400-nál, de semmiképpen sem lehet több 1200-nál. További kikötésként szerepelt, hogy lehetőleg 10 nap alatt bejárható legyen (legfeljebb 15 nap alatt be kellett fejezni a számlálóbiztosoknak a rájuk eső munkát) egy-egy népszámlálási kerület. A felülvizsgálok között szintén felosztották az adott települést, általában 4 népszámlálási kerület tartozott egy-egy felülvizsgálati kör alá.“ Összesen 6 különféle nyomtatványt küldtek ki a települések részére, közülük csak az egyik volt a számlálólap. Az összesen 27 kérdőpont között megtalálhatóak voltak az alapvető kérdéseken kívül a családi állapotra, társadalmi helyzetre, foglalkozásra, vallásra, nemzetiségre, műveltségre, vagyoni helyzetre,2 3 valamint az adott lakhelyen tartózkodás jogcímére vonatkozó pontok. Az épületekről külön ún. házi gyüjtőívet is vezettek, ezeken az épületben élőkről egyfajta összesítést készítettek, ami alapján elkészítették a községi gyüjtőíveket az egyes népszámlálási kerületekről, míg a községi összesítő íven tüntették fel a településen rögzített állapotot általánosságban. Önmagában a különféle űrlapok funkciója alapján is látható, hogy egy többlépcsős folyamat részeként készült el a népszámlálási statisztika. A fentieken kívül még külön kimutatás készült a munkálatok költségeiről, valamint maga az Általános Utasítás is egy önálló nyomtatványnak minősült.4 A számlálólapokat lehetőleg a családfőnek kellett kitöltenie. Amennyiben bízni lehetett abban, hogy ez probléma nélkül sikerül, már december 28-án ki lehetett osztani az űrlapokat, amiket később a számlálóbiztos gyűjtött be. A másik végletre is akadt példa természetesen: amennyiben semmilyen formában nem sikerült a kért adatok rögzítése, akkor az érintetteknek kellett jelentkeznie egy előre meghatározott napig, hogy a hiányzó információkat pótolják (az adatszolgáltatás kötelező 2 Általános utasítás 1910. 11. A számlálókerületek és felülvizsgálati körök megalakítása, a számláló- biztosok és felülvizsgálok kinevezése és díjazása. 5-10. 3 A vagyoni helyzetre vonatkozó kérdések az 1910-es népszámlálás alkalmával kiemelkedő jelentőséggel bírtak, mivel a tervbe vett választójogi reform (ami végül 1913-ban megvalósult, igaz, csak igen korlátozott mértékben) munkálatainak részét képezte az összeírás is. Külön kiemelték, hogy a fizetett adó (a választásra való jogosultság egyik fontos kritériuma) mértékét nem az összeírtak személyes közlése alapján kell megállapítani, hanem minden esetben az adóösszeírások alapján. Győr Megyei Jogú Város Levéltára (=GYVL), Győr thj. város tanácsának iratai, ügyviteli iratok, 1754/1910. sz. 4 Általános utasítás 1910. I. Általános határozatok. 3. 51
