Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Hegedűs Elemér: A gorlicei áttörés egyik hőse: vitéz lovag spondalungai Metz Rezső altábornagy

Hegedűs E lem ér Pöltenben alapított katonai kollégiumba, ahol négy éven át tanult. Ezt követően 1871. szeptembertől a császári és királyi Morva-fehértemplomi (Mährisch- Weisskirchen, ma: Hranica na Moravé, Csehország) katonai főreál iskolába került át. Újabb négy év után zökkenőmentesen lett a császári és királyi Mária Terézia Akadémia (Theresianische Militärakademie) növendéke Bécsújhelyen (Wiener Neustadt, Ausztria). E patinás intézményből kerültek ki a Monarchia legkiválóbb gyalogsági és lovassági tisztjei. Ez időben még nem volt ritka az Akadémián a tizenéves hallgató, így valószínűsíthető, hogy valamennyi évfolyamban több ha­sonlókorú társa is lehetett. Az iskolában minden évben jól teljesített, folyamatos előrehaladásának nem volt akadálya. A katonaiskolák zárt közösségében megtalálta helyét, ki tudta használni lehetőségeit. Az Akadémián teljesítette a tisztté avatás feltételeit, megteremtette magának a további karrier lehetőségét. Megszerzett elmé­leti tudását gyakorlatban kellett már bizonyítania. Metz Rudolf (Rezső) 1879. augusztus 18-án megkapta a hadnagyi kinevezését,2 megkezdhette tiszti pályafutását. Első szolgálati helye a Pesten állomásozó császári és királyi 32. gyalogezred I. zászlóalja volt. Az ezred akkor Estei Ferenc Ferdinánd főherceg, majd 1888-tól „örök időkre” Mária Terézia nevét viselte. A tizennyolc éves hadnagy talán legfiatalabb tisztje volt az ezrednek. A császári és királyi 32. gyalogezredet 1741-ben gróf Forgách Ignác szervezte,3 felhasználva a Mária Terézia, a Habsburg Birodalom uralkodója által kiadott alapí­tási engedélyt. Az ezred a felállítástól kezdve részt vett szinte valamennyi háború­ban. Az ezrednek a következő tulajdonosai voltak: 1773-1802 között gr. Gyulay Sámuel altábornagy; 1802-1833 között hg. Eszterházy Miklós táborszernagy, a Magyar Nemesi Testőrség kapitánya; 1834-től Estei Ferenc Ferdinánd főherceg; majd 1888-tól örök időre szimbolikusan az alapító, Mária Terézia királyné ezrede lett. Az ezrednél szolgálatot teljesítők közül a háborúk során a katonai Mária Teré­zia Rend lovagkeresztjét az alábbi három fő érdemelte ki: gr. Gyulay Albert száza­dos 1789-ben; br. Bechard József százados 1793-ban; Posztrehowsky Ferenc ezre­des 1796-ban. Az ezred Solferinonál (1859) gr. Viktor zu Leiningen-Westerburg ezredes (1821-1880) Königgrátznél (1866) Kopál József ezredes (1819-1894) a heegovinai hadjáratban (1878) Hugó Milde von Helfenstein ezredes (1834-1916) parancsnoksága alatt harcolt. Az ezred székhelye Pesten, majd Budapesten (kikép­zőtábora Piliscsabán) volt, toborzóközpontja pedig Pesten működött. Parolinjuk színe: égszínkék, a gomb színe: sárga. Az ezred tiszti állomány a hadjáratok során gazdag tapasztalatokat szerzett, ezen háborús ismereteiket katonáik kiképzésében, az újonnan érkező tisztek felkészítésében rendszeresen kamatoztatták. A tisztek közül többen rendelkeztek kitüntetésekkel, a legfelsőbb helyről származó dicsére­tekkel. E közegben kellett az érkező tisztnek tudását, rátermettségét megmutatni. 2 Verordnugsblatt, J. 1879. Tiszti kinevezés. 3 Budapest volt háziezredének, a cs. és kir. 32. gyalogezrednek története (1741-1918). Szerk.: TI­NÓDI VARGA Sándor. Budapest, 1930. passim. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom