Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Székely Zoltán: A Szemenyei-ház

A. S^emenjei-bá^

volt, aki - mint legmagasabb árat kínáló - 6700 ft ezüst pénzért vásárolta meg az ingatlant, amely összeg a neki járandó örökségébe beszámíttatott,76 Asztl Lajos (1808-1883) Győrött és Pesten végezte tanulmányait. 1831-ben szentelték pappá, 1838-tól császári, 1864-től tatai plébános, alesperes, 1867-tól címzetes apát, 1871- től győri kanonok, 1874-től szentadalberti prépost, 1878-tól őrkanonok.77

Alig fél évvel később azonban Asztl Lajos plébános is eladta a házat az 1852. március 23-án tett szerződés szerint testvérének, özv. Kelemen Jánosné sz. Asztl Erzsébetnek, ugyancsak 6700 forint ezüst pénzért.78

1855. április 2-án özvegy Kelemen Jánosné császári lakos eladta Fekete Kálmán és neje, sz. Vangenfeld Paulinának.79

A telek ebben az időszakban változatlan méretű: 42 3/6 □ nagyságú ház, és 21 3/6 □ casamataH0

A Scháffer-féle ház és bástya terület-érö\ 1891-ből rendelkezünk pontos helyszínrajzzal,*1 amely szerint a Szemenyei-ház a földszinti udvarral 158,2 m2 avagy 44 □, a Szemenyei bástya udvar 49, 5 m2 81 azaz 14 □, a Szemenyei kazamata pedig 40,5 m2 azaz 11 □. (18. kép) A jelmagyarázatból kitűnik, hogy a Szemenyei bástya ud- var-t újonnan csatolták a telekhez s tkp. a mai Lapidárium bejárati folyosója feletti teraszt jelenti. A nyílt bástya alatti Szemenyei kazamata pedig az egykori déli kazamatafolyosó nyugati fele. Ez utóbbi résznek az épület egészébe való integrálása, helyiségekkel való felosztása tehát 1891 után történhetett meg.

Ugyanebben az időben merült fel az új győri városháza építésének gondolata is. A Városházépítő Bizottság három szóba jöhető területet vizsgált meg 1892-ben, amelyek közé tartozott a Karmelita tér is. A karmelita templomra néző épület nemcsak a Scháffer-házat és a Szemenyei-házat, hanem a várfalakat és a kazamatákat is lerombolásra ítélte volna.82 A terv nem valósult meg.

Az épület tulajdonlásának története az 1855-1893 közötti időszakban források hiányában nem követhető. Az időközben a Szemenyei-család tulajdonába került83 épület felét Czeloth János 1893-ban megvásárolta Szemenyei János számvizsgáló84 pesti lakostól, a másik felét pedig 1901-ben örökölte. 1926-ban örökösödés révén a telek 3/7-e özv. Lantay Istvánná szül. Czeloth Józsára szállt, míg 4/7-e Kiss Emőné Czeloth Erzsébetre. Előbbi kivásárlás révén 1937-ben jutott a teljes ház tulajdoná76 GYVL Telekátruházási könyv 1850-1851. 1V.B. 1114/d/29.

77 Bedy 1938, 482.

78 GYVL Telekátruházási könyv 1851-1854. IV.B. 1114d/30.

74 GYVL Győr belvárosi telek és betáblázási könyve 1. 1843-1855. IV.B. 1114d/4.

811 GYVL Belvárosi telekkönyv IV.A. 1056jj/2.

81 GYVL Tervtár I. 6./891 305/891.

82 GYVL Tervtár. Az adatot Lebó Ferencnek köszönöm. A bizottság munkájára: Sáry 2000, 9.

83 Ez 1891 előtt történt, a fentebb bemutatott helyszínrajz tanúsága szerint.

84 Szemenyei János a M. Kir. Pénzügyigazgatóság győri számvevőségén 1892-ben számtisztként (Szögyi 1892), 1893-ban számvizsgálóként (Szögyi 1893) dolgozott.

31