Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Székely Zoltán: A Szemenyei-ház
A S^emenjei-há^ Nikerl-féle házat, akkor a Scháffer-házhoz csatlakozó traktuson belül a két délkeleti helyiség területe jöhet számításba: az eredeti bejárat a mai déli kapu lehetett. Az 1804/5-ös adóösszeírás tanúsága szerint ekkor újabb jelentős változás zajlott le az 1. sz. telken. A fiindo moeniali (bástyaudvar) területe 135 D-ről 118-ra csökkent, mivel a 17 □ nagyságú kazamata külön tétel lett. A Nikerl-ház viszont egy új telekrész hozzáadásával 42 D-re növekedett (ad alia Domo cum novo fundo). A telekhez ezen túlmenően egy 30 □ területű faraktár is tartozott.39 A következő, 1805/6. évi adóösszeírásban az 1. sz. házhoz tartozó falakon belüli terület (a fundo subm[oeniali]) 136 D-re szaporodott, s ezzel egyidejűleg a másik ház - az összeírás sorrendjének logikájából adódóan - egy 25 □ nagyságú falakon belüli (a submoeniali) területtel gyarapodott: alkalmasint a bástyaterasszal. A többi telekrész nagysága eközben változatlan maradt.40 Úgy tűnik, hogy a tulajdonos Antonius Roch a Káptalandomb lábánál álló hatalmas ingatlanán álló két épület közül előbb a volt Nikerl-házat bővítette. Az épülethez csatolta a szomszédos déli kazamata-lejáró telkét: ez lenne a conscriptioban említett novus fundus. Az ekként kikerekített telek révén magát az épületet is megnagyobbította: erről tanúskodik a nagyszámú, 1803-as és 1804-es évjelzést viselő tégla is. (14. kép) Egyrészt az utcafronton négy tengellyel, mintegy megháromszorozta a főhomlokzatot: ennek során a déli kazamata-lejáró az épület belsejébe került. Másrészt a telek mélységében is megduplázta a beépített részt. Mivel az addigi hátsó udvar megmaradt, viszont a kazamata-lejárót az udvar hátsó, nyugati faláig beépítették, a ház L alakot kapott. Ezzel egyidejűleg az épületre egy második emeletet húztak, a Scháffer-ház második emeletének kialakítását megelőzően, mint ezt a délre néző falban, illetve az oromfalban ma is megtalálható, később azonban elfalazott ablakok kőkeretei tanúsítják.41 (15. kép) A második emelet helyiségsora az első emeletivel azonos módon kéttraktusos lett. Az utcafronton három nagy helyiség sorakozott, a déli mögött a szinteket összekötő lépcsőházzal. Az L északnyugati szárnyában az első emeleten csak egy, míg a másodikon két helyiséget alakítottak ki. Az északi, a kazamata-lejáró felé néző homlokzat keleti sarkában padlóig érő, később elfalazott nyílásokat vágtak mindkét szinten. (16. kép) Talán a varga- műhely, illetve raktár kiszolgálását könnyítették így meg: a szűk lépcsők helyett az utcáról csörlő segítségével emelték be az épületbe az árut. A második emelet nyugati szegletében egy - később ugyancsak megszüntetett - ablakot is nyitottak. Mindhárom homlokzati szinten ekkor kialakított ablakok szegmensíves lezárást kaptak, amelyet csak később falaztak egyenesre. 3,GYVL IV. 1064.a. Conscriptiones... 1804/5. 40GYVLIV. 1064.a. Conscriptiones... 1805/6. 41 Csomortány-Gömöri Rozmann 2008, 55-57. ezt 1790/92 és 1837 közé tette, ám a fentiek fényében mindez akként pontosítható, hogy az emeletráépítésre 1803-1805 között került sor. 27
