Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Székely Zoltán: A Szemenyei-ház
S^ékeIj Zoltán építőmester (.Baumeister) végezte. Amikor a Haditanács 1577-ben befejezettnek nyilvánította az építkezést, a magyarországi végvárrendszer leghatalmasabb olasz- rendszerű erődítménye készült el, amelynek falait hét fülesbástya és egy félbástya erősítette. A bástyák szárnyaiban nyitott, kazamatázott ágyúállásokat alakítottak ki a várvédő ágyuk számára, amelyeket a várfalban futó folyosókkal kötöttek össze; míg az ostromtüzérség leküzdését három, a bástyatorkokban emelt ágyúpad (cavalier) szolgálta. Bár alaprajzát tekintve a vár a terepadottságokhoz igazodva szabálytalan, nyújtott téglalap formájú volt, belső utcahálózata szabályos, négyzet- hálós kiképzést kapott s ekként a reneszánsz tökéletes városának ideájához közelített.5 A Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál emelkedő Káptalandombot a Kastélybástya foglalta magába, amelyhez dél felől a Sforza-félbástya kapcsolódott. E védőmű feladata a nyugatra nyíló Bécsi-kapu fokozott védelmének biztosítása volt. A Maggiorotti-Banfi szerzőpárosnak az építéstörténetre vonatkozó - egyébként több ponton megkérdőjelezhető - rekonstmkciója szerint e védőművet eredetileg nem, illetve nem ilyen formában tervezték; mindenesetre az 1561-es vizsgálóbizottsági jelentés már említi és a Magyar-bástyával való összekötését sürgeti.6 Az 1572-es jelentés már arról tájékoztat, hogy - többek között - a Sforza-félbástya külső falazatával elkészültek, sőt a belső falazat alapjait is lerakták már.7 A két jelentés kijelölte intervallum alatt készültek el a Kastély-bástya - Sforza-félbástya - Bécsikapu erődítései, amit hitelesítenek az építészeti részleteken fennmaradt datálások is: a védőmű falazatából 1561-es és 1571-es téglák kerültek elő, a Bécsi-kapun az 1568-as évszám szerepelt, míg a Kastély-bástya sarokkövén az 1570-es jelzés olvasható.8 Ugyanekkor emelhették a kazamatákat is. A 16-17. századra datálható váralaprajzok azonban ezek futásáról nem tájékoztatnak, csak a bástyafülekben kialakított lőállásokat ábrázolják, mint a Ferabosconak tulajdonítható 1564-es,9 vagy az 1610- es években készült alaprajz.10 (6. kép) A kazamaták kialakítását a legjobban a Sforza-félbástya esetében ismerjük, mivel ezekben ma a Xántus János Múzeum kőtára található. A bástya fülét a várfalnál alacsonyabb fal zárja le, amely mögött kétszakaszos boltozott kamrák húzódnak, felettük ágyúterasszal. Ez a bástyafül területének megközelítőleg a felét foglalja el, mögötte udvart alakítottak ki, amelyből folyosó indul a Kastély-bástya irányába. Az udvarra enyhén lejtő boltozott folyosó vezet le kelet felől, amelynek városfelőli végén kőkeretes kapu nyílik. Erőteljes, vaskos formájával, nyomott arányaival, valamint a rusztikázás alkalmazásá5 Székely 2008, 206-207. a korábbi irodalommal. 6 Maggiorotti-Banfi 1933, 15. 7 Maggiorotti-Banfi 1933, 20. s Maggiorotti-Banfi 1933, 20. 9 Kisari Bállá 2000, 555. 10 Kisari Bállá 1996, 21a, datálására: Székely 2006, 170. 12. jegyz. 22
