Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Székely Zoltán: A Szemenyei-ház
Székely Zoltán kény falsáv, amelyet a földszinten tör át egy kis ablak s felette oldalirányban eltolva egy szellözőnyílás. Az épületet a Scháffer-házra támaszkodó kontyolt nyeregtető fedi. Az épület nyugati homlokzata részben a Sforza-félbástya teraszára néz, részben a várfal és az épület között kialakított keskeny udvarra. A teraszra nyíló ajtó kerete itt is vörös mészkő, az ablakok vakolatból kialakított keretbe illeszkednek. Az udvari ablakok eltérő nagyságúak és szabálytalan kiosztásúak. Az épület alápincézett. Az északi rész alatt kelet-nyugati irányban, a ház szélességében elterülő dongaboltozatos pince húzódik. Egy kisebb, szintén boltozott pince található az északkeleti sarokban is. A földszinti helyiségek boltozottak, az emeletiek síkmennyezetűek. Az épület története A Szemenyei-ház első pillantásra nem bír jelentősebb műemléki, építészettörténeti értékkel, ezért történetével a győri kutatás nem foglalkozott. Vizsgálatára csupán a műemléki helyreállítások kapcsán került sor. Nagy Judit 1984-ben készített „előtanulmánya” megállapítja, hogy a telek 1830 előtt üres volt, és feltételezte, hogy az épületet a mellette álló Scháffer-házzal egyidejűleg, az 1830-1832 közötti időben emelték.1 A Scháffer-ház műemléki tudományos dokumentációját 2008-ban készítette el Csomortány Levente, Gömöry Judit és Rozmann Viktor.2 Levéltári kutatásaik és az épület műemléki vizsgálata számos olyan adatot tartalmaz, amely a Bécsi kapu tér 4. sz. ház történetére is világot vet. Az épület felújításával kapcsolatos, 2009-ben elkezdődött tervezői munkák során a helyszíni vizsgálódások jelentős felfedezést hoztak: a földszint északi oldalán húzódó dongaboltozatos tér keleti végében részben elfalazott és levakolt rusztikázott kialakítású kőkeret került elő, amely a Lapidárium kőkeretes kapujához hasonlóan a török kori végvár 16. századi elemének bizonyult.3 * * * Győr stratégiai helyzete a török hódoltság idején értékelődött fel: a végvárvonal leghatalmasabb erődítményeként a Bécsbe vezető út és a folyami átkelők (Mosoni- Duna, Rába) védelmében játszott kulcsszerepet és lett a császárváros s egyben a kereszténység védőbástyája (Vormauer Wiens - propugnaculum Christianitatis). Az erődítési munkálatokra I. Ferdinánd király 1537-ben adott utasítást, amelyek 1 Köztársaság tér 4. GYVL, Műszaki Tervtár. 2 Bécsi kapu tér 3. KÖH Tervtár. 3 A terveket készítő Dimény Gábor szóbeli közlése. 20
