Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila resztül négyhavonta megújítandó ideiglenes engedélyt adott csak ki számukra.200 Ezért a bérlő arra törekedett, hogy társadalmi elfogadottságát megerősítse. Két fontos szerződést kötött ebben az időszakban Techner Károly. Egyiket a város legismertebb társulatával, a természetvédő és a turistamozgalmat reprezentáló patinás Mecsek Egyesülettel, akiknek a bevétel 20%-át ajánlotta fel, mivel az Urániában gyakran játszottak ismeret- terjesztő, természetrajzi filmeket is.201 S mivel a Mecsek Egyesületben a megyeszékhely társadalmi elitje működött, ezzel a felajánlással az Uránia a megtűrtből az elfogadott státuszba léphetett. Növekvő elfogadottságuk ellenére az Uránia a színházvezetés és a Színügyi Bizottság követelésére csak megszakításokkal működhetett a színi évad alatt. A másik szerződéssel pedig a művészi színvonalat erősítették, ugyanis 1908 tavaszától már az Uránia Tudományos Színház filmműhelyében készült filmeket is vetítették. Ezek közül az „Utazás a föld körül”, „A francia forradalom”, „A szabadság országa” és „Az Úr Jézus élete, tanítása, halála” c. alkotások már komoly elismerést kaptak a pécsi sajtó színházi (!) rovatában.202 De nagyon fontos változást hozott, hogy Techner társult Tichy Aladár bádogossal, aki hamar beletanult a mozis szakmába és több mint egy évtizedig a pécsi moziélet vezéralakja lett vállalkozó-menedzserként.203 A harmadik kinematográfia pedig ebben a kezdeti időszakban a 1Veindorfer János által 1909 szeptemberétől működtetett, s már említett Nemzeti Bioskóp.204 Az első időszakban színvonalasabb szórakoztató filmeket vetítettek, később esett ez a színvonal is. Pedig a tulajdonos kísérletezései során tambura és cigányzenét alkalmazott, sőt elsőként a városban hölgyek a kiszolgálók, s ebből később erkölcsi botrány is lett.205 Az 1912-es tulajdonos váltást követően sem emelkedik a színvonal, s egyre inkább a kocsma jelleg dominált a Nemzeüben, kiérdemelve a „Fujtogató” jelzőt. A szerb megszállás alatt már alig vetítenek néhány filmet, s hamar bezárták a vendéglőt is.206 Az 1910-es évektől figyelemre méltó változások álltak be a pécsi mozik életében a színház folyamatos kifogásai ellenére. A mozi a szórakoztatóipar azon részét képviselte Pécs egyre sokszínűbb társasági életében, amely jelentős bevételt hozott a tulajdonosoknak, de a városnak is. Ebben az időszakban elsőként a Winkler Bioskóp alakult meg a már jól ismert helyszínen a Búzatéren, ismét a Budai Külváros szegényebb közönségét megcélozva. A tulajdonos Winkler Tambert először csak ideiglenes játékengedélyt kapott Sváb Mátyás beszálló vendéglőjének szomszédságában felütve a sátrát.207 Két év múlva egy vihar ledöntötte, s ekkor egy stabilabb bódé épült, ahol hamarosan 2«' Uo. 20. o. 201 Uo. 19-20. o. 202 Uo. 21-24. o. 203 Uo. 21. o., Teljes nevén Tichy Elemér Aladár, aki 1899-ben kapott iparigazolványt, s 48 éves korában halt meg 1924. december 11-én. Erdekeségképpen említjük meg, hogy két pécsi háza (Jókai tér 11, József 3.) és szőlője-borháza mellett a bátaszéki mozi is szerepelt hagyatékában, amit özvegye és három gyermeke örökölt. BML. Cégbírósági iratok Ce. 1185. 19-22. o., Pécs. I. Halálozási Anyakönyv. 1924. 198. o., 1185. sz.a. 204 Uo. 27. o. 205 Uo. 29. o 206 Uo. 30-31. o. 202 Uo. 32. o. 100
