Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében zül a balokányi uszoda vendéglőjében működő mozi kérészéletűnek bizonyult. Bertics Karolin a szegényebb néprétegek által lakott budai külvárosi fogadójában a kinematog- ráftól remélte forgalmának fellendülését. S bár a rendőrkapitányi hivatal csak 1908. április 19-től szeptember 1-ig engedélyezte a vetítéseket, mégsem fizetett rá vállalkozására.193 A színház mellett álló egykori Vigadó épületében működő Uránia Bioskóp már jóval jelentősebb vállalkozásnak bizonyult, igaz működésének első szakaszát beárnyékolta a színház érdekeit féltő hivatalok tartózkodó és ellentmondásos magatartása. A Vigadó bérlője, Lechner Károly már 1907 márciusában kérte a rendőrkapitányi engedélyt, hogy a kávéház nagytermében bioskóp előadásokat tarthasson.194 Ekkor már komolyan fontolóra vették az engedély kiadását, mert a gyengén látogatott színháznak is erős konkurenciát jelenthetett a mellettük működő mozgófénykép színház. Ráadásul egymás után hat vállalkozó kért működési engedélyt a belvárosban. A színügyi bizottság elég éles hangon reagált erre az űj kihívásra: „Ne essünk a nagyvas hóbortjába, hogy Pécs város elbír most már más látványosságot is a s^ínhá^ mellett. ” Ehhez a memorandumhoz igazodva a Pécsi Napló folyamatosan bírálta a mozilázat, s amikor Pechnert először utasították el, lelkendezve hozta főcímben: „Nem les£ motj!" A helyi sajtó által is befolyásolt közvéleményt is meglepte azonban, hogy a rendőrfőkapitány 1907 szeptemberében kiadta a játszási engedélyt Pechnemek. Bár ezt döntés nem indokolták, nagyon is valószínű, hogy az I. Pécsi Országos Kiállítás befejezésével áll összefüggésben. Ez a rangos esemény a nyári hónapokban zajlott, s a gazdasági és kereskedelmi jelentőségén kívül igen fontos kulturális rendezvényeknek is otthont adott.195 Több országos szövetség és társulat itt tartotta közgyűlését, de kiállításokat és konferenciákat is szerveztek. A színház is képviselte magát ebben a szellemi mihőben, s a kiállításnak otthont nyújtó Ráth Kertben az erre a célra felépített nyári színi pavilonban egész nyáron játszottak a közel egy millió ide látogató közönségnek.196 A kinematográfot egyszerűen sem ide, sem a belvárosba nem engedték be a kiállítás időtartama alatt. S bár a mozi nem volt jelen, mint szórakoztatási tényező, de a korabeli filmeseket mégis beengedték, mert a rangos kiállításról mintegy 8-10 perces összefoglalót készítettek, melynek hollétéről sajnos semmit sem tudni egyelőre.197 Az Uránia Bioskóp a mai Kamara Színház helyén az egykori Schwarz-féle bérház földszintjén, közvetlenül a színház mellett működött, már a kezdetekkor igen nagy sikerrel.198 A kényelmes székeken mintegy 300 néző foglalhatott helyet, akiknek zongorista, majd zenegép, később pedig már fogadott zenészek szolgáltatták a zenei aláfestést a vetítések alatt.199 Bár a sajtó hozzáállása látványosan megváltozott, mégsem érezhette magát biztonságban az Uránia Bioskóp, mert a rendőrkapitányi hivatal két éven keUo. 194 Uo.14-15. o. 195 Márfi Attila: Kulturális élet szellemi értékteremtés 1X50 és 1921 köpött. Kézirat. 196 Márfi Attila: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei levéltárban., (1886-1949). I.m. 126-129. o. 197 Bezerédy Győző város és helytörténész szóbeli közlése alapján. 198 Lippenszky István: I.m. 14. o. i" Uo. 15-20. o. 99
