Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attila játszott Somogyi társulata kisebb megszakításokkal. De ekkor műkedvelők, zenészek és más színtársulatok, olykor mutatványosok, sportolók vették igénybe a faarénát. Somogyi Karolj igényes társulatával a klasszikus művek műsorra tűzésével, a színvonalasabb operettek és népszínművek előadásával nagy tömegeket vonzott a Kert utcai színkörbe.82 Maradandónak bizonyultak a hazai színházi élet reprezentánsainak gyakori vendégjátékai is, akik közül Dlaha Kuj^át kell kiemelnünk. Már a felavatás után közvedenül sor került egyhetes vendégjátékára, amely során a „nemzet csalogánya” a Cigány, Parasztkisasszony, Koldusdiák és a Cigánybáró című operettekben lépett fel. A neves díva ezt követően is visszatért Pécsre, de rajta kívül Kiírj Klára a Népszínház primadonnája, Odrj Kebel operaénekes és a Nemzeti Színház két kiválósága Katabár Kálmán és Jászai Mari is vendégeskedett a „deszkaszínházban”. Odry Kebelt a Bánk bán és az Othelló c. operákban láthatta a pécsi publikum, míg Jászai Marit többszöri látogatása során az Elektrában, Stuart Máriában, Hamletben, a Rómeó és Júliában, valamint Ibsen: Nórájában.83 Pécs színészete és vezető szerepe a régióban A századfordulót követően a színtársulatok művészi produktuma és regionális hatóköre függvényében a vidéki színházakat három kategóriába sorolták.84 Az elsőben az állandó színtársulatokat működtetni tudó Kolozsvár, Pozsony, Arad és Kassa színházai szerepeltek. Míg a második kategóriához a két várost ellátó színiállomások tartoztak, mint Győr-Sopron, vagy Nagyvárad és Nyíregyháza. Végül a harmadik típust a több várost egy székhely köré csoportosító kerületek alkották. S ehhez a szerkezeti struktúrához tartozott Pécs városa is, elvileg Kaposvár, Mohács, Nagykanizsa és Szekszárd városait egy színikerületbe olvasztva.85 A Dél-Dunántúl régiót lefedő színikerületi rendszer már az 1870-es években kialakult, de 1886-tól a régi Mária utcai színház bezárásával megszűnt Pécs vezető szerepe és a Győr-Sopron86 színikerülethez csatolták Kaposvár és Balatonfüreddel együtt.87 1900-tól ismét a dél- dunántúli megyeszékhelyeket érintő színikerület került előtérbe,88 de Kaposvár önállósulási törekvései miatt gyakran változott ez a struktúra is.89 Az alkalmas játszóhelyek és a nyári színiállomások biztosítása miatt egészen furcsa alakzatok is 82 BML. Pvt. ir. Külön ügyek. 4295/1887. 83 Márfi Attila: A Kert utcai játékson története. Pécs, 1996. Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Szerkesztő: Vonyó József.l 25-130. 84 Vutaki Hajna: A Pécsi Nemzeti Ssfinhá^ műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949) I. Köt. Bp., 1992. 68. 83 Uo. 86 Lásd a 3. sz. a. jegyzetet. Már 1874 júliusában felvetődött Pécs város közgyűlése részéről, hogy Sopronnal együtt közös színi-kerületet hozzanak létre, hogy egy-egy magyar és német színtársulat időzzön négy-négy hónapot mindkét városban. 87 Lásd a 3. sz. a. jegyzetet. Ez a kerületi rendszer először a három érdekelt, anyagi és művészeti tekintetben is kényszerű helyzetben lévő város, Győr, Sopron és Pécs közötti, úgynevezett városi szövetségen alapult. 88 Baranya Megyei Levéltár Pécs város tanácsa Színügyi Bizottság iratai 1893-1895. 89 Márfi Attila: Kaposvár és Pécs köfiis sfinháfi múltjából. In: Somogy megye múltjából 1999. Kaposvár, 1999. Szerk.: Hösye Sándor. 259 76
