Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében ekkor is ide, mint Friedrich Dom (1871-1872,) truppja, akik Bukarestben vezető színművészek voltak. De felbukkant újra a pécsi születésű Ignaty Cemits is, akit 1875-ben az a Josef Dietz váltott fel, aki Marburgban európai hírű színtársulatot tudott megszervezni. 1879-ben azonban végleg leáldozott a német színművészet csillaga a városban Julius Schultz hathetes vendégjátékával.78 A német színi-kultúra több mint 150 éves pécsi története ezzel befejeződött. Kultúraközvetítő szerepük, művészeti hatásuk, a magyar színházi életben betöltött progresszív szerepük viszont elévülheteden. A magyar színészet fejlődése A nemzeti színészet megerősödését elősegítette az 1871-ben megalakult Színügyi Bizottság, amely testület hatáskörébe tartozott ezentúl a szerződések megkötése, az anyagi és szervezeti háttér biztosítása, a repertoár összeállítása, a személyi és jogi ügyek intézése. Ezért a mindenkori főispán és polgármester vezetésével működő 25 fős testületben megtalálhatók a város jogi, műszaki és gazdasági szakemberi mellett a sajtó, az iskolák, az egyesületek és természetesen a színház és a társművészetek képviselői is. A bizottság működése folyamatosan fejlődött a megoldandó feladatok függvényében, s a millennium éveiben, az új színház felavatását követően teljesedhetett ki.79 Már megalakulásuk után közvetlenül szembe kellett nézniük az alkalmasabb játszóhely létesítésének problémáival az állagában fokozottan leromlott, elaggott Mária utcai színház állapota miatt. Először Sopronnal közösen kívántak közös színi-kerületet létrehozni, majd egy dunántúli szervezet felállításán is gondolkodtak. A színi évadok ekkor sem szüneteltek, s a színvonalas prózai produktumok mellett újra felerősödött az operajátszás Follinus János és Bogyó Alajos többszöri fellépései idején. Bogyó Alajos a Nemzeti Színház daltársulatával vendégszerepeit, amíg Arady Gero fővárosi társulata vígjátékok és népszínművek színrevitelével lett sikeres a 80-as évek derekán.80 E vendégjátékokkal tulajdonképpen lezárult egy korszak, mert az új színház felépítésének ügyét már nem odázhatták el 1886-ban, amikor a közvetlen életveszély miatt bezáratták a régi színházat. Azaz elhatározták az új színház felépítését, amely óriási anyagi áldozatot követelt a városvezetéstől. S addig, amíg az új épületet át nem adták, majdnem 9 esztendeig Somogyi Károly Győr-soproni színigazgató által felépített faarénában zajlottak az előadások. 1886 áprilisában a Kert utcában (mai Dischka Győző u.) a Tornacsarnok mellett épült fel az ezer nézőt befogadó, két szintes faszínház.81 S ezzel Pécs nyári állomáshellyé minősült vissza, de Somogyinak köszönhetően az ideiglenes színkörben színvonalas produkciók, vendégjátékok sorozatát nézhették végig a pécsiek. A május 4-én ünnepélyesen felavatott új játszóhelyen minden év tavaszától őszig 78 Márfi Attila: Pécs társasági-, együttélési-, szórakozási és kulturális szpkásai-lebetőségei a dualizmus alatt 1867-1914. Kézirat. lm. 76. 79 Uo. 80 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranyai Megyei Levéltárban. (1886-1949). I.m. 37-48. 81 Márfi Attila A pécsi színészet játszóhelyei a 18. század végétől a 20. század derekáig. In: Tanulmányok Pécs történetéből 15. A Madas József Emlékkonferencia (2002. április 16-17.) Pécs, 2003. Szerkesztette: Font Márta és Vargha Dezső. 107-121. 75
