Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete ekkor már a szerteágazó és fokozatosan fejlődő egyesületi élet és dalos-mozgalom által strukturált szellemi miliőben működhetett. S valóban, az egyházi zene a városi zenekar különböző formációi mellett a zenei élet fontos tényezője volt a dualizmus alatt kibontakozott dalos-mozgalom, amelynek első számú reprezentánsa a Pécsi Dalárda volt. Újjáalakulásukat 1861 novemberében kezdeményezte Wachauer Karolj, aki ekkor a székesegyházi énekkar tenoristája volt. 1862 januárjában fogadták el alapszabályaikat és március 20-án mutatkoztak be először a közönségnek. Híressé vált jelmondatuk „Édes hazánk, kedves dalunk, Érted élünk, érted halunk” a dalárda programját is előrevetítette. Egyébként e veretes sorok szerzője Schulej Ferenc, aki az első kőszínház építési vállalkozója volt. Zenéjét pedig Syigrisjt József, az első pécsi óvoda tulajdonosa szerezte, amely intézmény az egykori Apáca utcában a dalegylet székháza is volt. Hamarosan hangversenyek sorozatát adták Pécs ismert koncert és színpadi termeiben, valamint a Czindery kertben és a Tettyén, s nevükhöz fűződik a szilveszteri esték, kerti mulatságok és a havi kamarahangversenyek meggyökereztetése. Közel 30 alkalommal adtak zenés estélyeket évente Beethoven, Mojart, Mendelssohn, Hajdn, Schumann, J.S. Bach, Meyerbeer és Bérlőt műveit előadva. Újjáalakulásukat követően nemsokára a Pécsi Dalárda a város zenész és előadóművészeinek centruma lett, ahol művészetüket továbbíthatták. Hamarosan ez a művészi értékteremtés országosan is ismertté vált, s a határokon túl is elismerést szereztek. Ezt az elismertséget jelezte Erkel Ferenc tiszteletbeli taggá választása, később, 1871-ben Lisjt Ferenc is elfogadta ezt a titulust. Az első nagyobb nyilvánosságot 1864. augusztus 15-én érte meg a dalegylet zászlószentelési ünnepségükön. A rangos eseményen az ország valamennyi dalos-egylete képviselte magát, s így ez a rendezvény volt az első országos dalos-ünnepély. Első nagy hazai sikerüket 1868-ban aratták a debreceni országos dalos-találkozón, majd a nagyváradi találkozón (1872.) második helyezést értek el.55 Az idegenben elért sikereket követően 1886-ban a dalárda 25 éves jubileuma tiszteletére Pécsett rendezték az országos dalosversenyt 1200 dalos közreműködésével. A Pécsi Dalárda művészi színvonalát, s a hazai dalkultúrában elfoglalt helyéről ebben az időszakban Brányi Kornél így jellemezte: város énekeegyesületének a Pécsi Dalárdának a legnagyobb elismeréssel adójúnk, aj ö érdeme, hogy a magyar dal népsjerű lett Európában. ” Wachauer Károly halála után (1890.) Floffer Károly lett a vezetőkarnagy, s a művészi munka folytatódott; 1891-ben a restaurált székesegyház felszentelésén Ferenc Jójsef jelenlétében adtak ünnepi hangversenyt,56 s a következő évben a budapesti dalos-seregszemlén is elsők lettek.57 Az új színház átadását (1895.) követően a már említett Verdi: Requiem tolmácsolása mellett szinte állandó tagjai a színtársulatok zenés produkcióinak a városi és a katonazenekarral karöltve. A századfordulót követően is töretlen a népszerűségük, országos rendezvényeken, helyi fellépéseken egyaránt. Ötvenéves fennállásuk tiszteletére rendezett nagyszabású koncerten Váradi Antal pécsi származású író „Örök dal” c. 55 Ágh Timót: Zenei élet. In: Baranya múltja és jelenje. I. Köt. Pécs, 1896. Szerk.: Várady Ferenc. 435-436. 56 Nádor Tamás: Pécs jenei krónikája. lm. 46. 57 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. lm. 53. Nádor Tamás: Liszt-Bartók-Kodály és Pécs-Baranya. Pécs, 1986. 20. 70
