Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Katona Csaba: A főpolgármester és a polgármester Ráth Károly és Kamermayer Károly Budapest élén
Katona Csaba dék, Veszprém, Zenta, Zombor.5 6 Látható tehát, hogy Győr — akár csak a Nyugat- Dunántúlt tekintve — honnan „tört előre”. Tekintettel a fent már említett emlékkötetre, Zechmeister Károly elismertségét, személyiségvonásait csak néhány adalékkal szeretném e helyt jelezni. Az egyik országos jelentőségű: a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tanúsága szerint az 1892. április 11-én tartott ülés napirendi pontjai között az alábbi sorok olvashatóak: „11. Javaslat a kir[ájyi] tanácsosi cím adománjo^ására Zechmeister Károly győri polgármester részére. Jóváhagyatott, hogy Zechmeister Károly, Győr szabad] kirjályi] város polgármestere számára e minőségiében tett kiváló szolgálatai elismeréséül a királyi tanácsosi cyím díjmentes adományozása hogassék 0 felségével javaslatba. A tanácsosi címet természetesen meg is kapta.7 A második a kompromisszumra kész várospolitikus tevékenységét példázza: hosszú idő elteltével polgármestersége vége felé zárult le a város és Győr vármegye közötti határviták sora 1903-ban.8 A harmadikat mint levéltáros említeném a „mundér becsülete” okán: Zechmeister volt az, aki 1897-ben a közgyűlés elé vitte és megszavaztatta Győr város levéltára dotálásának ügyét, egyebek mellett javasolva, hogy a levéltáros fizetését emeljék meg.9 10 Végül úgy érzem, ki kell térni a lokálpatrióta Zechmeisterre is: a Xántus János Megyei Múzeum számos olyan mézeskalácsos ütőformát őriz, amelyek Zechmeister Károly őse, a jeles mézesbábos/viaszműves mester, Zechmeister Pál0 műhelyéből kerültek ki. Ezeket a polgármester adományozta 1870-ben a múzeumnak.11 Lelkiismeretességét pontosan érzékelteti az is, hogy ő maga tett előterjesztést 1889-ben a győri prostitúció szabályozására is.12 Magam az alábbiakban, ha nem is párhuzamot szeretnék vonni Zechmeister korának Győré és az akkor nemrég egyesült Budapest13 között, de legalábbis néhány tényezőre szeretném felhívni a figyelmet a főváros kapcsán. Bár Zechmeistert személyesen több dolog is fővároshoz kapcsolta, így pl. házassági szerződését Budapesten kötötte Mannheimer Ignác közjegyzőnél,14 sőt a halál is Budapesten érte15 (de természetesen Győrött nyugszik), nem ezeket a tényeket szeretném a középpontba állítani. 5 Bácskai Vera: A 19. spinach magyarországi városok típusainak meghatározása. In: Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon. Bp., 2007. I. köt. 29—30. 6 Magyar Országos Levéltár K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1892. 04. 11. 12R/23 7 Sáry István: Kossuth hajós és Győr. Győr, 2002. (Győri Tanulmányok Füzetek, 10.) 17. 8 Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára IV. B. 402. Győr vármegye törvényhatósági biztottsági iratai. 1903/190. 9 Győr Megyei Jogú Város Levéltára. Polgármesteri iratok. 1897/2991. 10 Rá és Zechmeister más őseire, illetve utódaira nézve: Perger Gjaila: „Pozsonytól Pasadénáig. A Zechmeister család története.” Zechmeister Károly emlékszám I. 1910—2010. Fel. szerk.: Bana József. Szerk.: Dominkovits Péter—Horváth József Győr, 2010. (Győri Tanulmányok, 30.) 9-19.”. 11 Válogatás a javából. A 150 éves győri Kántus János Megyei Múzeum gyűjteményei. Szerk.: Székely Zoltán. Győr, 2009. 71. 12 Bana József: A bordélyházak kialakulása Győr városában (1848—1919). In: Piroslámpás évszázadok. Fel. szerk.: Bana József Győr, 1999. 30-31. 13 A városegyesítés előtti Budapestre nézve: Lukács Lajos: Pest-Buda az 1867-es kiegyezés idején. Bp., 1996. 14 Budapest Főváros Levéltára VII. 211. Mannheimer Ignác közjegyző iratai. 1888/0589. Zechmeister Károly polgármester házassági szerződése. 15 Perger Gyula: Pozsonytól Pasadénáig. A Zechmeister család története. In: Zechmeister Károly emlékszám I. 1910— 48
