Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Dominkovits Péter: Zechmeister Károly soproni kortársai: Finck János, Gebhardt József, Töpler Kálmán
Zechmeister Károly soproni kortársai jelentős egészségügyi és kommunális beruházások (kórház), a presztízs szempontokat sem nélkülöző közigazgatási beruházás (az új városháza építése), valamint a város új arculatának, a katonavárosnak a nagyberuházásokkal (pl. laktanyaépítések) történő kialakítása. Mindez óriási költségigényt, folyamatos és jelentős hitelfelvételt kívánt meg a várostól. Miképpen az urbanisztikai folyamatok feltárása még további kutatásokat igényel, úgy a városgazdálkodás, az ún. városi háztartás elemzése is további vizsgálatokat igényel. Az alábbiakban csak jelezésszerűen jelenne meg néhány momentum. Már az 1885. évről szóló polgármesteri jelentésben is hangsúlyosan szerepel a városi vízvezetékrendszer kiépítése, miképpen a gyalogsági laktanya várható költségeit hitelből kívánta a város fedezni. Míg az előbbi esetében 1885—1886 során folyamatos kútfúrások történtek, az 1887. évről szóló polgármesteri jelentésben a telekárral 618 446 Ft-os összeggel számoltak a gyalogsági laktanyára, mely esetében az építkezést 45 000, majd 64 000 Ft-os hitellel kezdték,12 az 1888. évről szóló jelentésben pedig már megvalósulás előtti nagyberuházásként említették. Ezzel párhuzamosan újabb, a Hadügyminisztérium támogatását igénylő beruházás előmunkálatai kezdődtek meg; a csapatkórház építése,13 míg az 1889. évi jelentés — az 1889. május 16-i közgyűlés határozatára hivatkozva — 40 000 Ft-os kölcsön felvételével, 2 honvédzászlóalj részére kívánta a szélmalmi laktanya átalakítását. A növekvő területű városban speciális problémát jelentett az Erzsébet utca területén található régi evangélikus temető ügye; 1886-ban,14 míg 1887-ben először a városháza romladozó részének újjáépítésének vizsgálatát határozták el, mely ügyben az 1889. március 21-i közgyűlés egyértelműen új városház építését mondta ki, 200 000 Ft-os költséggel tervezve,15 az 1893. évi polgármesteri jelentés szerint 345 000 Ft-os kölcsön révén sikerült az építkezés finanszírozása.16 A tárgyidő- szak kulturális-reprezentációs városi mecenatúrájának tekinthető a Liszt-szobor elkészítése (1893). Ugyanakkor a város szőlőművelő gazdapolgár lakosságát is támogató Finck János hivatali időszakában súlyos, megoldásra váró problémaként jelentkezett a szőlőültetvényekre nagy veszélyt, a városvezetés számára középtávon megoldandó problémát jelentő phyloxera, amelyet már az 1887. évi polgármesteri jelentés is tárgyalt.17 Finck polgármester különgyűjtött irathagyatéka is jelzi,18 működése során figye12 Finck János Sopron j-^. kir. város polgármesterének 1887-ik évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól. Sopron, 1888. (=Finck 1888.) 9-10. 13 Finck János kir. tanácsos Sopron szab. kir. város polgármesterének 1888-ik évi jelentése a városi közigazgatás ágairól. Sopron, 1889. (=Finck 1889.) 12. 14 Finck János Sopron szab. kir. város polgármesterének 1886-ik évi jelentése a városi közigazgatás összes ágairól. Sopron, 1887. (=Finck 1887.) 61. 15 Finck János 1890. 16. ><■ Finck 1894. 12-13. 17 Az agrárgazdaságra: Mühl Nándor: A soproni szőlészet története 1845—1945. Sopron, 1964. (Soproni Szemle kiadványai; 5.) 42-58. A társadalmi.-foglalkozási rétegre: Tirnitz József.' A soproni „Wirtschaftsbürger” - gazdapolgár. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Mariska István 60. születésnapjára. Szerk.: Mayer László — Tilcsik György. Szombathely, 2003. 301-305., Krisch András: A soproni szőlőtermelők a 19. század utolsó évtizedeiben. Soproni Szemle, 58. (2004) 2., 142-157. 18 A különböző egyesületi, városi szabályrendeletek mellett döntően 1882-1893 közötti belügyminisztériumi rendeleteket, körleveleket, mozgósítással kapcsolatos iratanyagot, (rendőri) álláspályázatot tartalmaz irathagyatéka: SI. XIV. 68. Finck János Sopron város polgármesterének működése során különgyűjtött iratok, 1. doboz. 39
