Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése

Csurgai Horváth József

nyaépítésekre, hiszen ettől közvetlen térítési díjat és közvetett fogyasztási bevételt remélhetett. E törekvés más — nem törvényhatósági jogú — városokban is teret nyert, így Szombathelyen is. Ez a belső fogyasztás növelésére irányuló erőfeszítésekkel is összefüggött, amelyet különböző intézmények, valamint a katonaság telepítésével kívántak elérni. Székesfehérváron részben a közintézmények elhelyezéséhez kapcsolható a katonai központ jelleg kérdése is. A városvezetés különösen az 1870-es évektől fordított figyelmet erre, s ennek köszönhetően a honvédkerületi parancsnokság, majd hadtestparancsnokság, állami méntelep, élelmezési raktár, katonai kórház mellett több honvéd, valamint császári és királyi alakulat, illetve annak törzse érkezett városunkba, különösen a nagyobb laktanyaépítések befejezését követően.

Az urbanizációs beruházások mértéke miatt Székesfehérvár leszakadása, lemaradása ezen időszakban fokozottabbá vált. Székesfehérvár a dunántúli törvényhatósági jogú városok vonatkozásában a második vonalhoz tartozott, ilyen városok voltak Sopron és Komárom is. A viszonylagos lemaradás ellenére az urbanizációs fejlesztések valameny- nyi lényeges ponton megtörténtek, de esetenként jelentős késéssel. A késlekedő fejlesztések különösen a villanyvilágítás, valamint a vízvezeték- és csatornahálózat vonatkozásában azzal jártak, hogy nem alakultak ki kedvező feltételek az ipari üzemek számára az infrastruktúra hiányosságai miatt.

36