Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Csurgai Horváth József: A dualizmuskori thj. városok fejlődésének sajátosságai, Székesfehérvár dualizmuskori fejlődése
Csurgat Horváth József iskolák építésére, felújítására mintegy 430 000 korona és a vasútépítés 350 000 korona értékben. Utcák, utak építésére és burkolására mintegy 250 000 koronát, a színház építésére mintegy 230 000 koronát, vásárterek rendezésére 78 000 koronát, városrendezési feladatokra 36 000 koronát, városszépítésre csupán 12 000 koronát fordítottak.136 Az adatsor a városi költségvetési irányzatokból és más forrásokból tovább árnyalható. Ezek szerint a kölcsönből felvett beruházások az alábbiak voltak: a vágóhíd építése — 42 186 korona, a Bank utca kialakítása érdekében megvásárolt Láng-ház — 20 000 korona, a honvéd laktanya, kerületi fogház és a kerületi parancsnokság építési költsége — 789 000 korona, a Sörház (malom) vételára — 17 521 korona, a lovassági laktanya területének vételára — 40 782 korona, a kerületi parancsnokág épületénél történt pótépítkezés — 22 605 korona, a Lakatos utca rendezése — 12 400 korona, a Selyem utcai iskola építése — 32 780 korona, a honvédlaktanyánál fűthető barakkok építése — 22 046 korona, a Kórház utca rendezése — 34 505 korona, a Tobak utca rendezése — 15 328 korona, a Vörös ökör fogadó egy részének megvásárlása, amelyet az utcaszabályozáshoz használtak fel — 8000 korona, a város lejtmérése — 40 000 korona, az adonyi—pusztaszabolcsi vasút törzsrészvényei — 200 000 korona, a bicskei- sárbogárdi vasút törzsrészvényei — 150 000 korona, a megyei közkórház telkének vétele — 15 384 korona, a színház vételára — 157 468 korona, a császári és királyi laktanya vételára — 64 188 korona, a vásártér rendezése — 60 000 korona, az Ezredéves iskola építése — 70 278 korona, a reáliskola építése 204 000 korona, a csapatkórház építése — 221 593 korona, a császári és királyi gyalogsági laktanya építése — 474 184 korona, a rózsáskerti fürdő vételára és berendezési költsége — 30 000 korona, a huszárpótkeret laktanya építése — 60 000 korona, a császári és gyalogsági laktanya pótépítkezése — 80 000 korona, a pénzügyigazgatósági épület építési költsége - 260 000 korona, a posta építésének költsége — 80 000 korona, a színházi pótépítkezés 30 000 korona értékben. A városi költségvetés e kérdéskörhöz kapcsolódó fejlesztéseinek egy részét egyéb jövedelmekből, vagyis a városi bevételekből biztosította. Ezekből jelentős összeget — 187 000 koronát — a szegény- és szeretetház létesítésére, 145 000 koronát az utak, utcák építésére és burkolására fordítottak, míg a városrendezés feladataira mintegy 30 000 korona, a parkok, szobrok létesítésére és a városszépítésre fordított összeg, mintegy 128 000 korona volt.137 Az említett időszak teljesített beruházásai más dunántúli törvényhatósági jogú városokhoz képest azonban elmaradtak. Győrben — 13 027 379 koronát, Pécsett — 13 196 671 koronát, de Sopronban is jelentősebb összeget — 6 791 000 koronát fordítottak e célokra. A fenti városok Székesfehérvárhoz hasonlóan túlnyomórészt kölcsönökből finanszírozták az urbanizációs fejlesztéseket, de míg Sopron város a fejlesztéseit teljes egészében kölcsönből finanszírozta,138 Pécsett ez az arány lényegesen kedvezőbb volt, hiszen itt a fejlesztések jelentős részét, mintegy 5 150 000 koronát, a város rendes és rendkívüli bevételei fedeztek. Győrben az említett összegből csupán m A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. Szerk.: Thirring Gusztáv. Bp., 1912. 622. p. 137 A magyar városok statisztikai évkönyve. I. évf. Szerk.: Thirring Gusztáv. Bp., 1912. 622. p. 138 Legalábbis az adatsor a statisztikában kitöltetlen maradt, de más városok esetében is hasonlóan nem jelenik meg adat. 34
