Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Horváth József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből
A dualizmus kori Győr időszaki sajtójának történetéből katolikus plébános, a költőként és íróként is jeles Harsányi Lajos viselte a felelős szerkesztői tisztet — aki azután 1918 nyarától újabb két évig szerkesztette a lapot.72 A Dunántúli Hírlap első számai Polgár Bertalan győri nyomdájában készültek; ő felelt a kiadásért is. 1894 nyarától azonban az ekkor induló Győregyházmegye Könyvnyomdája vette át a lap kiadását és nyomtatását; vizsgált korszakunkban végig itt készült a lap, de később is egyházi kiadásban jelent meg, egészen 1945 februárjában történt megszűnéséig. Ez meghatározta jellegét, mely tükröződött többször változó alcímében is: míg 1894-ben a „Polidkai lap”, 1895-ben a „Hetenkint kétszer megjelenő politikai és társadalmi lap” alcím olvasható a lapszámokon, addig 1902-től „Független keresztény politikai lap”, 1914 áprilisától pedig „Független keresztény politikai napilap” lesz az alcíme. Összegezve azt mondhatjuk: az 1890-es évek közepén már három jelentős újság — a Hazánk, a Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap — élt egymás mellett Győrött, melyeken keresztül hiteles tájékoztatást kaphatott a korabeli olvasó a helyi eseményekről, azokat esetenként különböző nézőpontból megvilágítva. Ennek előnyeit az ezen korszak iránt érdeklődő mai kutató is élvezheti: magam pl. akkor csodálkoztam rá a korabeli győri sajtó tartalmi gazdagságára, amikor Kisfaludy Károly, majd Szent László király győri kultuszát kutatva vetettem össze az 1890-es évek legfontosabb győri időszaki kiadványait.73 Különösen tanulságos volt számomra az 1895. esztendő — Szent László király halálának 800. évfordulójára emlékeztek akkor — újságjainak vizsgálata, hiszen ehhez mindhárom fentebb említett orgánumot használhattam. A 20. század első felének — mint fentebb már említettem — két meghatározó győri újságja a Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap maradt; mellettük azonban folyamatosnak mondhatók a lapalapítási kísérletek — váltakozó sikerrel. Az alábbiakban az 1900 és 1914 között induló helyi újságok közül szeretnék néhányat a Tisztelt Olvasók szíves figyelmébe ajánlani, legfontosabb jellemzőiket említve, alapításuk időrendjében. A Győri Vasárnapi Újság 1900 szeptemberében indult bő két évtizedig tartó útjára.74 Bár alcíme többször változott, abban a „független” jelző mindig hangsúlyozásra került; de 1905-től már ott olvasható mellette a „szépirodalmi” megjelölés is.75 A vizsgált korszakunkban hetente megjelenő lap alapítója, első felelős szerkesztője és laptulajdonosa Malcsiner Nándor volt, majd 1904 nyarától három évig örökösei adták ki az újságot. 72 Harsányi Lajos életéről és működéséről röviden ld.: G[RABICS] Ffrigyes]: Harsányi I^ajos (Nagyigmánd, 1883. szeptember 29. - Győr, 1959. október 2.). In: Győri Életrajzi Lexikon. Győr, 1999. 127. o.; HA[DAS] E[mese] - NA[GY] Mjária]: Harsányi /jyos (Nagyigmánd, 1883. szeptember 29. - Győr, 1959. október 3.). In: Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Péter László. I-III. köt. Budapest, 1994. II. köt. 767-768. o. 73 HORVÁTH József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez In: Arrabona 43/2. köt. Győr, 2005. 33-66. o.; Uő.: Adalékok a győri Szent Hászjó-kultusz, történetéhez a helyi időszaki sajtó tükrében (1864-1914). In: Arrabona 46/1. köt. Győr, 2008. 441-458. o. 74 GYMSM sajtóbibliográfiája, 398. tétel (287-288. o.). 75 Indulásakor az alcím: „Társadalmi és vegyes tartalmú független hetilap”; 1909-től 1913 elejéig: „Független társadalmi és szépirodalmi hetilap” stb. 163
