Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Horváth József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből
Horváth József Zene-Egylet is hivatalos közlönyének tekintette a lapot. 1873 októberétől a Győri Figyelő felelős szerkesztője Pisztóry Mór, kiadója és laptulajdonosa Ehler Antal lett; ekkortól már csak hetente egyszer jelent meg. 1874-ben a fentebb már említettek mellett újabb támogatója is akad a lapnak: a Győri Kereskedő Ifjúsági Önképző Kör is hivatalos közlönyének tekinti — ahogy az ez évi lapszámokon is olvasható. A többször változó alcímek összevetéséből úgy tűnik, hogy a Győri Ismeretterjesztő Egylet vallotta leginkább magáénak az újságot, de más egyesületekkel együttműködve sem volt képes azt hosszabb időn keresztül fenntartani; így a Győri Figyelő 1874. december 30- án megjelent számában kénytelen volt megszűnését bejelenteni.46 Az utóbb ismertetett két újságról azért tartottam fontosnak kissé részletesebben szólni, mert létüket nem csupán tartalmuk miatt tartom fontosnak: 1872-ben először fordult elő a győri sajtó történetében, hogy kettő, a következő két évben pedig az, hogy három újság jelent meg a városban egymás mellett! Először fordult elő, hogy a „hivatalos” lap mellett ellenzéki hangvételű is megjelent — ráadásul négy éven keresztül; és arra sem volt korábban példa, hogy három-négy egyesület hivatalos közlönyeként jelent meg egy újság Győrött! Figyelemre méltó továbbá az is, hogy a két újabb újságot a Magyaróvárról Győrbe költöző Czéh Sándor nyomdája47 adta ki — vagyis a Sauerwein nyomda mellett egy újabb officina is bekapcsolódott az időszaki sajtótermékek kiadásába. Úgy vélem, hogy ezek a tények már az időszaki sajtó terén bekövetkező jelentős változások kezdetét jelzik. Nem érdektelen talán idézném dr. Kovács Pál véleményét, aki 1873-ban azt írja, hogy a városnak négy magyar és egy német lapja van egyidejűleg,48 és „ezzel legalább, úgy hiszem, nem sok vidéki város dicsekedhetik hazánkban”.49 De az elmondottakból kitűnik az is, hogy a győri olvasóközönség ekkor még nem tudott eltartani párhuzamosan két-három újságot. Ez utóbbi ténynek köszönhető valószínűleg az is, hogy a Szabad Polgár 1875 őszén történt megszűnése után a Győri Közlöny újra egyedüli rendszeresen megjelenő újság maradt a városban. Újabb négy évnek kellett eltelnie egy „második újság” alapításáig: ez 1879. január elsején indult útjára és a Győri Gapok címet kapta. A „Társadalmi, köz- művelődési és ismeretterjesztő közlöny” alcímet viselő lap felelős szerkesztője Karika Antal, kiadó laptulajdonosa Czéh Sándor volt, akinek nyomdájában készült a hetente kétszer megjelenő kiadvány. Érdekességét az adja, hogy - amint az tartalmából kiderül — a Győri Lapok egy ideiglenes hézagpódó kiadványként indult és fennállását csak arra az időre szánta, míg egy újabb, a győri közönség számára az akkori Győri Közlönynél 46 A Győri Figyelő bibliográfiai adatait Id.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 324. tétel (236. o.). 47 A nyomda magyaróvári működéséről — melynek során időszaki kiadványokat is megjelentetett — részletesebben Id.: ÁCS Anna: Adalékok a magyaróvári Cvyh-nyomda történetéhez. In: Tanulmányok Mosonmagyaróvár és vidéke történetéhez. Szerk.: Gecsényi Lajos. Győr, 1979. 107-116. o.; HELLE Mária: C.yéh Sándor magyaróvári nyomdász-kiadó illusztrációinak mintakönyve az 1836 és 1875 közötti évekből. Budapest, 1998. 48 A negyedik magyar lapként a bencés főgimnázium önképző körének „Remény” című, havonta megjelenő kiadványát említette, míg a német nyelvű a fentebb már említett „Raaber Lloyd” volt. 49 KOVÁCS Pál: Irodalom, 96. o. In: Dr. Kovács Pál emlékezete. Szerk., bev.: Baksa Péter. Győr, Hazánk Kiadó, 2008. 95-97. o. (Eredeti megjelenése In: Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk.: Fehér Ipoly. Budapest, Franklin Társulat, 1874. 259-263. o.) 158
