Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Horváth József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből
A dualizmus kori Győr időszaki sajtójának történetéből A dualizmuskori győri időszaki sajtóról Általánosságban elmondható, hogy a kiegyezés után jelentős változások figyelhetők meg a helyi időszaki sajtóban; ezek településenként részben eltérő jellegűek, de megfigyelhető néhány általánosabb sajátosság is. Fontos jellemzőként említhetem, hogy egyre több településen jelennek meg újságok: míg a mai megyénk területén addig Győrre és Sopronra korlátozódott megjelenésük, az 1870-es évektől — de még inkább az 1880-as évek elejétől — időszaki kiadványok látnak napvilágot Magyaróváron, az 1880-as évek második felében a Győr megyei Szentmártonban, majd az 1890-es évek elejétől Csornán és Kapuváron is — a 20. század elejéről pedig már falusi újság létéről is tudunk. Győrött és Sopronban az 1880-as évektől már jól megfigyelhető az időszaki sajtótermékek tartalom szerinti differenciálódása: a politikai lapok mögött már egyes pártok, politikai csoportosulások állnak; a nem politikai jellegűek pedig „műfaj” szerint kezdenek csoportokra bomlani: az egyes felekezetek által kiadott hitbuzgalmi, ill. hit- tudományi kiadványok, valamint a korábban is népszerű diáklapok mellett megjelennek pl. az élclapok, a szépirodalmi, művészeti és színházi kiadványok, valamint az un. alkalmi lapok is. A Győrött megjelenő időszaki kiadványok döntő többsége ekkor már magyar nyelvű. Német nyelvű lap 1867 után már alig készül a városban; a ritka kivételek között említhető az 1873 első felében hetenként kétszer megjelenő, főként kereskedelmi jellegű Raaber LloydA (Ezt azért érdemes hangsúlyoznom, mert Sopronban még évtizedekig a német nyelvű újságok és folyóiratok vannak többségben, a kisebb lakosságszámú Magyaróváron pedig néhány kétnyelvű újság megjelentetésével igyekeznek kielégíteni a német nyelvű lakosság olvasási igényeit.34 35) Érdekességként említhetem, hogy a Sopron és Moson megyében nagyobb számban élő horvátok csak 1910-ben indítanak anyanyelvükön lapot: a Győrött szerkesztett Nase Novine 1922-ig látott napvilágot, heti megjelenéssel.36 A teljesség kedvéért ide kívánkozik még egy adat: vizsgált időszakunk végén, 1912-ben eg}' rövid életű eszperantó nyelvű lap is készült Győrött, Panonio címmel.37 Fontos változás, hogy az időszaki sajtó megélénkülésével megjelennek a „hivatásos” újságírók, akik — esetleg több lapnak is dolgozva egyidejűleg — már főfoglalkozásban űzik ezt a mesterséget. Olyan jeles személyiségek működtek hosszabb-rövidebb ideig ekkortájt Győrött, mint a kortársai által „a vidéki hírlapírók atyamesteré”-nek nevezett 34 Alcíme szerint: „Zeitschrift für sociale, Finanz- und Landwirtschafts-Interessen, Handel und für das Versicherungswesen”; bibliográfiai adatait Id.: GYMSM sajtóbibliográfiája, 928. tétel (613. o.). 35 I ,d. erről: HORVÁTH József: Győr-Moson-Söpron megye időszaki sajtójának történetéről.\ 34. o. 36 A „Druztveni, gospodarski i zabavni list” alcímmel induló „Nase Novine” bibliográfiai adatait ld.: GYMSM sajtóbibliográfiája 829. tétel (544-545. o.); az újságról részletesebben ki: BHNCIC, Nikola: Novine i casopisi Gradittanskih Hrvatov. Zelje^no, 1985. 72-79. o. Megjegyzem: a lapot Zöld Ferenc tévesen szlovák nyelvűnek említi (vö.: ZÖLD Ferenc i. m. 30. o.)l 37 GYMSM sajtóbibliográfiája, 907. tétel (602. o.). 155
