Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Horváth József: A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből
A dualizmuskori Győr időszaki sajtójának történetéből repe volt a lap politikai orgánummá válásában. Ahogy életrajzírója megállapítja: „Vakmerőén bátor cikkeivel küzdött a magyar nemzeti alkotmányos intézmények újbóli felállításáért, ... Szilvásy Márton és a Győri Közlöny a magyar nemzeti ellenállás egyik kimagasló példája lett. Fontos szerepe volt abban is, hogy 1861 tavaszán Győr vármegye a legradikálisabbak közé tartozott. Állandó sajtópárbajt vívott a bécsi konzervatív lapokkal. Nevét és lapját a hazai közvélemény az alkotmányos harc bajnokaként emlegette.”20 Bátor kiállásának is szerepe lehetett abban, hogy7 a Ramming ezredbeli katonaság egy7 csoportja 1861 júniusában a nyílt utcán súlyosan bántalmazta; felgyógyulása után eltávozott a városból.21 Utódai közül Csukássi József nevét emelném ki: ő 1861 nyarától a Győri Közlöny belső munkatársaként tevékenykedett, majd 1865 júliusában vette át a felelős szerkesztői tisztet. Közel két évig végzett e tisztségében eredményes munkát, elérve, hogy7 a kor rangos írói és publicistái küldjenek írásokat a lapba; 1867 májusában azonban lemondott a felelős szerkesztői megbízatásról, Pestre költözött — itt teljesedett ki azután szerkesztői és újságírói pályája.22 A Győri Közlöny tartalmát első időszakában a kereskedelmi rovat uralta a politikai tudósítások és a híranyag mellett — ez a fentebb ismertetett okok miatt érthető is. Jónak mondható a színházi rovata is, melynek szerkesztését dr. Kovács Pál vállalta magára, aki egyébként elbeszéléseit és tárcáit is szép számmal adta közre e lapban.23 Az utókor ítélete szerint a szépirodalmi rovat színvonala ezzel együtt sem érte el a többi rovatét; bár a költemények és elbeszélések szerzői között olyan nevek is találhatók, mint Beöthy Zsolt, Lauka Gusztáv vagy Thaly Kálmán. A lap „szépírói” közül dr. Kovács Pál és a már említett Csukássi József mellett Virághalmi Ferenc24 nevét említeném még, aki a szabadságharc bukása után Nagydémen élt és innen küldte be első írásait a Győri Közlöny számára, később győri tárgyai történelmi regényt is alkotott.25 A Győri Közlöny mellett három olyan győri időszaki kiadványról tudunk még, mely a kiegyezés előtt kezdte megjelenését és azt követően tovább élt. A legjelentősebb — és legismertebb — közülük a Győri Történelmi és Régészeti Fületek, melynek első száma 1861 20 T[OTH] LJászló]: S-yilvásy Márton (f'arád, 1827 — Budapest, 1903). In: Győri Életrajzi Lexikon. Szerk.: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 353- 354. o. 21 Uo. 354. o. 22 Életrajzi vázlatát adja és szerkesztői jelentőségét méltatja: T[OTH| Lfászló]: Csukássi [Hechtl] József (Győr, 1840. február 12. — Budapest, 1891. május 27.) In: Győri Életrajzi Lexikon. Szerk.: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska F'erenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 64. o. 22 Munkásságának újabb számbavételét ld.: MENNYEINÉ VÁRSZEGI Judit: Dr. Kornes Pál (1808. július 1. - 1886. augusztus 13.). Válogatott bibliográfia. In: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Évkönyve 2008. Szerk.: Horváth József. Győr, 2009. 293-330. o. 24 Életéről és működéséről részletesebben Id.: TJOTH] LJászló]: I 'irághalmi Blumentritt] Terem (Rév- Komárom, 1824. szeptember 5. — Celldiimölk, 1875. szeptember 14. v. 24.). In: Győri Életrajzi Lexikon. Szerk.: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 393- .394. o.; részletesebben: VIRÁGHALMI Lea: Virághalmi Fenne (1826-1875). In: Arrabona 35. köt. Győr, 1997. 265-216. o. 25 VIRÁGHALMI Ferenc: Törökvilág Győrben. 1-2. köt. Pest, 1859. 153
