Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára

Kautznak ez a korai munkája rendszerezte a nemzetközi históriai-etikai iskola elmélet alapjait, összefoglalta (Magyarországon először!) a közgazdaságtan tudománytörténeti fejlődését. Ugyanakkor külföldön tartósan megalapozd (főként az 1860-ban kiadott 2. kötet) Kautz nemzetköz világ hírnevét51 és müvét általában elsőrangú forrásként kecelték a nyugati tudományos műhelyekben. Újszerűsége és értékes forrás-jellege miatt nemcsak külföldön, hanem itthon is tekintélyt szerzett magának a hazai tudományos életben.

Összességében Kautznak ez a német nyelvű munkája filozófiai és történeti aspektusból egyedül álló szellemi teljesítmény, a mai napig megtartotta teljes értékét.* 92 Ugyanakkor hatalmas adatmennyiségét tekintve hézagpótló munkának is tekinthető. Németországban és Angliában dicsérettel említik szerzője nevét.93 Még Japánba is eljutotta híre: dr. Miyogi Hayakawa egyetemi tanár közöl egy cikket Kautz Gyuláról és kiemeli e munka tudománytörténetileg egy értékes részletét.

Tíz évvel később már érett közgazdászként vizsgálta a társadalmi haladás, jelesen a nemzetgazdászati fejlődés eszmetörténeti hátterét és tartalmát. így született meg Kautz nagy eszmetörténeti alapműve: >rA nemzetgazfászati eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon." A szerző az 1868-ban kiadott művet barátainak Eötvös Józsefnek és Lányai Menyhértnek ajánlja „tiszteletejeléül”.

E jelentős munka bevezető fejezetében jelzi rövid tematikáját: „A jelen munka czjlul tűfe ki magának: rendszeres és kimerítő rajtát nyújtani az>n eszméknek és törekvéseknek, melyek hazánkban: az irodalom, a publiástika, az országgyűlések munkálódása és a törvényhozás, a kormányzat és a gyakorlati iparélet terén az államgazdaság és az anyagi érdekek körül történelmünk folyamában egészen a jelenkorig fölmerültek, r a társadalmi nézet kör meg a közviszonyok alakulására közvetlenül vagy köz’etve befolyást gyakorolnak. ’94 Földes Béla értékítélete szerint: „E korszakos jelentőségű mű meghaladja a korabeli magyar tudományosság színvonalát. ” Hozzá tette még: „O ugyan szerényen megjegyzi, már többgazfászati írónk európai színvonalra emelkedik, de ezeknek a munkái bármilyen értékesek a tudomány dolgában messze elmaradnak Kautz tudásától. ’9S Mivel a vaskos kötet Magyarország ezer éves történetének korszakait dolgozza fel a lehető legszélesebb tematikával (társadalmi, politikai, gazdasági, civilizációs, kulturális, tudományos stb.), ezáltal jellegét tekintve e mű komplex és áfogó közgazdasági és művelődéstörténeti szintézis. Ilyen közgazdasági típusú nagy monográfia az ország tudományos életében eleddig még nem született, nem beszélve arról, hogy e munka kitűnik igen gazdag irodalmával és hivatkozásainak sokaságával. Nem véleden, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nívó díjjal (Eáy-díj) „koszprúzja” Kautz Gyulának ezt a kiváló munkáját. Tudományos értékeit tekintve ez a kiváló munka az 1867-es kiegyezés utáni dualista Magyarország egyfajta „tudományos előkészítése és szellemi megalapozása” is volt.96

___)yA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta európai es^memo^galomba”

9> Bekker, KGYEK 2009. 55.

92 Popovics, 1930. 255.

m Földes, 328.

94 Kautz, 1868. VII.

« Földes, 344-345.

96 Orosz Róza: Kautz Gyula munkássága és helye a közgazdasági gondolkodás történetében. Közgazdasági (firkák 68. Magyar közgazdászok arckép vázlatai 77-119. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 1991. Szerkesztő: dr. Mihalik István (Továbbiakban: Orosz)

137