Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
A politikus szemléletében, gondolkodásában és kezdeményező lépéseiben a jövő céljait kell szolgálnia. Nem tanácsos ugyanakkor, hogy „hátat fordítunk mindennek, ami a lélek törvényeiben és fejlődésünk történelmében gyökeredzik; megvetni mindent, ami velünk született, amit a természet belénk oltott; kitépni keblünkből azt, ami az élet viszontagságai. ”73 Meglátásom szerint téves állítás, hogy Kautz nem volt politikus, valójában nem is szerette a politikát, legfeljebb arról lehet szó: a hivatalban ülő bürokratákat nem kedvelte, akik merevségükkel megakasztanak minden előremutató, haladó folyamatot. Az országgyűlésről szomorúan állapította meg, hogy működésében összehasonlítván a nyugati polgári parlamentekkel: ,p\ magyar parlament csak fél parlament”74 Eredményesen „menedzselte" Győr város kereskedelmének és iparának panaszait, melyeket a IV. fejezet egyes pontjaiban rögzítettünk. Különösen kedvelte az egyének kéréseit: az idős Hechtl János „karddal az utcán megsértetett” az osztrák helyőrség egy huszártisztje által. Kautz ez ellen élesen kikelt, s az országgyűlésen egyenesen Tisza Kálmán miniszterelnökhöz fordult, ugyanis a büntetés igen enyhe volt, valamint a sértett öt hónap múlva elhalálozott, vélhetően az utcai sérülés következményeként. De voltak kedves történetek is: id. Peregi Mihály kereskedő, földbirtokos, tűzoltó parancsnok, aki Kautznak két ciklusban volt képviselő jelölt ellenfele. Fia Kautz tanítványa volt az egyetemen, s a végzés után munkahelyet szerzett neki egy fővárosi ügyvédi munkaközösségben. Az országgyűlésen előadója volt az 1868., az 1869. és az 1872. évi országos költségvetésnek. Történelmi jelentőségűnek tekinthető, hogy előadója volt 11 fő vasútvonal költségvetési előterjesztésének.75 Elgondolkodtató az a történelmi tény, hogy valójában Kautz Gyula előterjesztésében születettek meg a dualizmuskori magyar vasúthálózat főbb vonalainak parlamenti döntései, amelyek költségvetési előírást, jogi engedélyezést, a kivitelezés ütemét és irányát jelentik. Mindezek természetesen nem csökkentik a későbbi „vasminiszter”, Baross Gábor szintén Győr országgyűlési követének történelmi érdemeit a mai napig is működő magyar közlekedési rendszer és a vasút hálózat kiépítésében történelmi érdemeit, aki később a gyakorlati kivitelezést kívállóan irányította a mai napig müködésképes közlekedési rendszernek és nagyszabádú vasúzi hálózatnak. __,p\ magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta európai eszmemozgalomba”__ 7 3 „Feljegyzések államférfiakról” MTA KK Ms, 1221/1. 74 „bohtikai vezéreszmék ” MTA KK Ms 1221/p. 75 Kautz Gyula 11 főbb vasútvonal költségvetési előterjesztője 1865-68-as országgyűlés: A Tisza vidéki vaspálya-társaság (előadó). XI.302.) /.XI. kötet (Kalauz. 27.) /1869-72. országgyűlés névmutatója. Kalauz, 27,/Nyugoti vasút (előadó) II. 229. / Magyar-gácsországi vasút (előadó) 11.440.,/ Nyíregyháza-ungvári vasút (előadó) VIII. 81., Gömöri vasút (előadó), VIII. 97,131. Bánréve-nádasdi vasút (előadó), VIII.97..,- Munkáci-stryi és eperjes / tarnovi vasút (előadó) Vili. 132., Keleti vasút (előadó)VIII: 132., Északi vas- út/(előadó) VIII. 132., Eszék-sziszek-károlyvárosi vasút (előadó) VIII. 264.., Széntpéter/fiumei vasút (előadó) Vili. 271. (Kemény-Kapp 84.) 129