Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára

lanságot, elvtelenséget, hanem bölcs mérsékletet; kerülni a zátonyokat és serieket, mint a hajó kormányosa. ,X)

Kautz szerint >rA középúti elvűség hálátlan és nehéz de egyedül megfelelő álláspontját mindig a legjobbnak s az ellentétek kibékítésére czflzp törekvést mindig a legüdvösebbnek tartottam, gróf Széchenyit követve: A. józan és igazságos középút az egyedüli ösvénye a nemesblelkűeknek.”9 10

Kiemelkedő, kedvelt tanára, az ifjúságot és a hivatását rajongásig szerető professzora volt a pesti tudomány egyetemnek: liberális pedagógiai elvei, vonzó didaktikája, kiváló előadói stílusa és nem utolsó sorban újszerű gondolkodása és mondanivalója miatt tanítványai kedvelték, tömegesen jelentek meg előadásain. A jogász, bölcsész, mérnökhallgatók mellett még ott voltak az orvosi karról is az érdeklődő hallgatók. A „kó'z- kedvességű' tanár egyéniségéről a tanítvány és tanszéki utódja Földes Béla akadémikus emlékbeszédében a következő megállapítást tette: a kiegyezés utáni évtizedekben Pauler Tivadar és Kautz Gyula voltak azok a professzorok, akik a „magyar tudás mértékét egyszerre kibővítették és az egyetemi oktatást európai színvonalra emelték”. Eltökélt szándékuk és törekvésük volt, hogy kialakítsanak a felsőoktatásban a Sonnenfeld- féle konzervatív osztrák szisztéma helyett eg}' korszerű, magyar polgári szemléletű oktatást a hazai egyetemeken és akadémiákon. 1880. ápriüs 4-én készített cédulájára írta: ,Az i&aS? tanúr szakágában folyton vizsgálódik., tanul, elmélyed, alkot, s ezért örökké ifjú marad, s halálával nem végzi be művét”.11

Kortársai Kautz Gyulát tudós-tanárnak tekintették. Csengery Antal a neves esszéíró és politikus a sokoldalú tudós képét rajzolta meg róla: ,A jogtudós, történetbúvár és nemzetgazda lévén ismeri az élet minden viszonyát, szem előtt tartja annak minden tényezőjét. Nemcsak az Aristoteles által a tudományok tudományának tekintett politikának volt szakértő tudósa, hanem nemzetgazda és pénzügyi „capacitas” is az elsők között való volt. O a politikát, a gazdaság mozgásait, a társadalom belső konfliktusait históriai fejlődésben szemléli, nagy hangsúlyt adva a társadalmi, politikai, gazdasági és etikai mozzanatok egységének; tudományos szemléletét alapjában „történeti beágyazottság”jellemzi”.

„Mint tanárt jellemzi — írta Földes Béla akadémiai méltatásában — nagy európai műveltsége, tudásának történeti-bölcseleti alapzata és szakkörének irodalmában való bámulatos tájékozottsága. ”12 Vutkovich Sándor, pozsonyi jogakadémiai tanár visszaemlékezett azokra a szellemileg emelkedett füredi órákra, midőn „atyaijó barátja”, Kautz Gyula a tudós és politikus vendégeit bámulatba ejtette nagy bibliográfiai műveltségével: minden szóba kerülő tudományos műnek nemcsak a címét, szerzőjét, de a kiadó nevét és helyét, megjelenésének idejét imponáló biztonsággal felsorolta, lett légyen az hazai, vagy akár külföldi tudós szerző.13

_____trA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta a% európai eszmemozgalomba ”

9 Földes, 1911. 370.

10 Földes, 1911. 370.

11 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattár. „Cédula - gyűjtemény - Korunk eszméi (autográf jegyzek, lapkivágatok) Ms 1200/3. (Továbbiakban: MTA KK)

12 Földes, 1911. 365. Garaj Erika: A magyar közgazdász képzés története a kezdetektől az önálló intézménnyé válásig Tudós közgazdász ismertetők. Kautz Gyula és Földes Béla. in: Neveléstörténet. 2004. I. évfolyam 20. sz. 53-57. (Továbbiakban: Garaj, 2004.)

13 Vutkovich Sándor (if).): Emlékezés Kautz Gyulára in: Győri Hírlap, 1909. április 4. (Továbbiakban:

113