Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Tóth Tászló: „A magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta az európai eszmemozgalomba”. Kautz Gyula halálának centenáriumára
értelmiségi lett, tudományos gondolkodásukban és magatartásukban feltűnően erős volt, valósággal „izzott” a magyar nemzeti érzés és hazafiság. Életpályája során több hivatást is gyakorolt: „kö^kedvességü” tanár, jogtudós, nagy tudású történész, s politikus volt a javából, de leginkább tudós nemzetgazdász, aki aszkéti- kus szorgalommal, egészségét sem kímélve kutatott és publikált, megalkotta az egyetemes közgazdaságtudomány és a nemzeti kultúra szempontjából nagy jelentőségű munkáit. A foglalkozások közül Kautz a tanári hivatást kedvelte leginkább, az élet értelmét látta a tanári pálya gyakorlásában. Nem hagyta, hogy a megnövekedett politikusi elfoglaltságai megzavarják tanári kötelességeinek teljesítését és viszonylagos nyugalmát. Volt, amikor a kormány felkérésére egy bécsi pénzügyi tárgyalását is lemondta, mert akkor éppen vizsga időszak volt az egyetemen. A tanári hivatás gyakorlását —kedveltsége miatt — kissé emocionálisan közelítette meg: >yA tanítás a legfőbb tiszt, melyet híven teljesíteni a léleknek legnemesebb öröme; a tudománnyal való foglalkozás (melyet egy hírneves philosoph a szellem imádkozásának nevezett el) pedig a legnagyobb, legtisztább élvezet, melyre egy halandó szert tehet. Kautz e szépen ívelő, szárnyaló gondolatokat a tudóstárs és tanár kolléga Kőnek Sándor feletti akadémiai emlékbeszédében mondotta. Kautz Gyula egyetemi tanári munkája mellett nagy tekintélyű professzor, akadémikus, aki öt éven át a „tudós társaság" alelnöke is volt. Kautz Gyula kiemelten fontosnak tartotta a tanári munka mellett tudósi előmenetelt is, nem véletlen hogy a „tudománnyal való foglalkozást a szellem imádkozásának” nevezte el. A tudósi szerepkört: a kutatatást és a publikációt egyaránt eredményesen művelte. Ismertté tette nevét és munkásságát itthon és külföldön. A hazai tudományos világ szemében azonban ő inkább tudós volt (tudós-tanár), aki nagyhatású könyveivel, számtalan tanulmányával, tudományos dolgozataival, előadásaival, parlamenti beszédeivel, egyéb a sajtóban közölt gazdasági és politikai tárgyú cikkeivel, nyilatkozatainak sokaságával orientálta a társadalmi közéletet, bővítette és mélyítette a tudományos analízis szemléleti világát. Kautzot tudományos életútja során a sokoldalúság mellett nagy termékenység és alkotókedv jellemezte, ám komoly érdemei vannak a tudományágak, elsősorban a közgazdaságtudomány szakterminológiájának kialakításában is. Ezért van az, hogy Kautz munkái nehéz olvasmányok. Földes Béla szerint „telve van erőszakos, a nyelv ruganyosságával ellenkező, idegenszerű szóképzésekkel, folytonos zárójeles mondatokkal, aesthétikai élvezetet csak ritkán nyújtanak”.4 Talán ez lehetett az oka, hogy munkái a nagyközönség előtt nem ismertek, csak azok olvasták, „akiknek, hivatásuk miatt okvetlenül olvasniok kelletté^ Ma is akad olyan professzor személyiség, akinek kifejezetten tetszik Kautz „barokkos” stüu- 3 4 5 _____)yA magyar közgazdaságtudományt bekapcsolta európai eszmemozgalomba ”_____ 3 Kautz, 1886. 4 Földes, 1911. 365. 5 Kautz nehéz nyelvezetét jómagam is nehezen szoktam meg. Felfigyeltem azonban, hogy az 1881-es választások előtt több írást is közölt a Győri Közlöny hasábjain, ám Kautz ezeket a közleményeket feltűnően egyszerű nyelvezettel írta, ezek olvasmányos, közérthető publicisztikák voltak. Ennek valószínű oka, hogy közeledtek a választások, s ez befolyásolta az írások témaválasztását és egyszerűbb, értehetőbb stílust kívánt meg. A választási „taktika” azonban rosszul sült el, mert Kautz elvesztette a választásokat. 111
