Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)

Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről

Borbély Tamás nöklő főispán gróf Las^berg Rudolf „a további felszólalások megengedése előtt féltés f a kérdést, vajon: Kivájna-e a közgyűlés e tárgyban a vita folytatását, avagy a választást szavazás útján foganosítani óhajtja? Miután pedig a közgyűlés 46 szóval 44 ellenében a további vita mellőzése mel­lett nyilatkozott, az elnöklő főispán a titkos szavazást elrendelte... ”5 6 Gróf Széchenyi Miklós püs­pök határozott kérése nem teljesült, a témáról a közgyűlés még vitát sem nyitott és a törvényhatósági bizottság nem-katolikus tagjai is választottak: mindössze két darab szavazólap maradt üresen. A választást Berky Zoltán nyerte meg 54:39 arányban Nyőgér Antallal szemben. A szavazás után néhány nappal Giesswein Sándor7 8 és társai a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz fordulnak az általuk vélt szabálytalanság miatt. Dolgozatom első részében arra keresem a választ, hogy miért és milyen érvekre hivat­kozva lépett fel a választás ellen Giesswein Sándor és köre, illetve milyen indokokkal védelmezte a választás szabályosságát a polgármester, Zechmeister Károlf. A dolgozat második részében pedig arra próbálok majd választ kapni, hogy a mi húzódhatott meg a plébános-választás hátterében. Az egymással szemben felsorakoztatott érvek Dr. Giesswein Sándor és társainak fellebbezése a Vallás- és Közoktatási Minisztérium felé 1902. október 20-án kelt. A fellebbezésben azt kérik a Minisztériumtól, hogy mie­lőbb semmisítse meg a választás eredményét, mert a szavazatát leadó 95 törvényható­sági bizottsági tag közül 30 nem-katolikus is szavazott, akiket név szerint megnevez­nek. Ez a létszám döntően befolyásolhatta a szavazás végeredményét. 5 Laszberg Rudolf gróf, főispán, L. Károly 1848-1849. honvéd-őrnagy és Hutflösz Róza fia, szül. 1843. okt. 29. Győrött; tanulmányait végezve ügyvéd lett és Győr megye alispánja; a megye és Győr város főis­pánja. 1892-ben a győri Kisfaludy Károly-szoborbizottságnak elnöke volt. Munkája: A magyar és osztrák örökösödési törvények alapelvei s azok közti különbség. Pápa, 1868. 6 GyVL. IV. B. 1401 a. Győr thj. város közgyűlésének jegyzőkönyve 1902. 232 folyószám 7 Giesswein Sándor Dr. 1878-ban szentelték pappá. 3 évi kápláni szolgálat után a győri tanítóképző tanára, majd püspöki szertartó, levéltáros, szentszéki jegyző volt. 1892-ben püspöki titkár, 1895-től a törvényha­tósági bizottság tagja, 1897-ben székesegyházi kanonok lett. Ezek az évek a serény önképzés, (történelem, nyelvészet) mellett a tapasztalatszerzés évei is voltak: egyházpolitikai küzdelmek, részvétele a II. Autonó­miai Kongresszuson, a város gyáripari átalakulása, a szociáldemokraták győri térnyerése, a városi törvény- hatósági bizottság vitái, a Katolikus Kör megalakulása érlelték elhatározását: 1898. január 2-án megalapí­totta a Győri és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesületet, ez alakult át 1903-ban Győr és Vidéke Ke­resztény Szociális Egyesületté. Bekapcsolódott a Katolikus Néppárt működésébe is. 1903-ban a Szent István Társulat alelnöke lett, Budapestre költözött, de győri törvényhatósági bizottság tagságát 1920-ig megtartotta. 1905-től országgyűlési képviselő volt. GYEL. 2003. 8 Zechmeister Károly Győr, 1852. május 21. - Budapest, 1910. január 28. Polgármester. Hivatalának utol­só hónapjait betegen töltötte, így őt az 1906. december 13-án megválasztott Wennes Jenő helyettesítette hivatalában. Zechmeister Károly 1910. január 28-án halt meg Budapesten. GYEL. 2003. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom