Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Borbély Tamás: Dr. Giesswein Sándor és Zechmeister Károly vitája a kegyúri jog értelmezéséről
törvény illetve egyéb szabványok nem létezvén választás az általános törvényes rendelkezések szerint fog eszközöltetni s a megejtendő szavazás eszközlésére két szavazatszedő küldöttség neveztetett ki, ...A szavazás megejtése után Főispán úr Öméltósága által a közgyűlés újból megnyittatván bejelenti a szavazás eredményeként hogy összesen 62 szavazat adatott be melyből: Dr. Giessirein Sándor és /echmeister Károly polgármester vitája a kegy ári jog értelmezéséről Ruschek Antalra .......................29 N yőgér A ntalra..........................2d Felbert Jánosra............................5 szavazat esvén a legtöbb szavazatot nyert Ruschek Antalt nádorvárosi plébánossá a közgyűlés által megválasztottnak kijelenti. Ennek folytán a közgyűlés a megválasztottnak egházj beiktatása és további intézkedések foganatosítása végett Zalka János megés püspök úr Ó nagméltóságát levélileg felkérni elhatározza. ”19 Zechmeister Károly polgármester emellett a plébános javadalmazása kérdésével indokolja a beleszólás jogát a megválasztásba. Ugyanis — ahogyan a plébános választása — úgy az eltartása is a kegyurakra hárul.20 Ebből kifolyólag — mint írja — „...a kegúrijogokkal egbekapcsolt kegúri terhekből eredő kiadások nem oszthatók fel akként, hog azok csak a polgárság katholikus részét terheljék, hanem aypk az összjövedelemből fedeztetnek, melyhez valamennyi polgár oly arányban járul, mely aránynak megállapításánál törvényeink a vallási tekinteteket [igeimen kívül hágják. ”21 22 Érdemes itt észrevenni a hagyományos konzervatív katolikus értelmezés és a liberális interpretáció közötti különbséget. Mihalovics Ede22 1897-ben megjelent, A kegúri jog című munkájában a következő választ adja a Zechmeister Károly polgármester által felhozotthoz hasonló érvre: — ezek szerint a polgármester érvelése nem jelentett újdonságot — a polgárok mikor a szabad királyi város polgárai lettek önként vállalták ezt a terhet — ti. a kegyúri joghoz kötődő terheket —, ám amikor a katolikus egyházból kiléptek, önként mondtak le erről. Lásd ehhez: Katolikus Lexikon definícióját a feleke- zetre: „S'zpros értelemben a katolikus Egházból kivált protestáns közösség. ”. Emellett Mihalovics Ede úgy véli, hogy „...a plébánia és a templom nem a polgárok adójából tartatik fenn, hanem azpnjavakból, melyeket a király a városnak adományozott”. Ugyanis „...a 19 GyVL: Győr thj. város közgyűlésének jegyzőkönyve IV.1401 a. 1894 év 71. folyószám; Győrött 1894. március hó 14-én Gróf Laszberg Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendkívüli közgyűlésről. 20 Vö. Gergely J. — Kardos J. — Rottier F., Az egyházak Magyarországon, .Szent Istvántól napjainkig, Korona Kiadó, Budapest 1997. 150. p. 21 GyVL: Győr thj. város tanácsának iratai IV. 1402 c. 1924 IX. 502 sz. 22 Mihalovics Ede (Oszlány, Bars vm., 1866. júl. 28.-Nyitra, 1917. aug. 3.): teológiai tanár. - A gimn-ot Privigyén, Nyitrán és Trencsénben, 1881-től mint nyitrai kisszeminarista, a teol-t a Pázmáneum, 1887: az Augustineum növ-eként végezte. 1888. XII. 22: pappá szent. 1889: teol. dr. Hazatérve Apponyi Géza gr. családjánál név. 1892: a nyitrai szem. tanára. 1896: a bpi egy. bekebelezett dr-a. 1902: a SZLT ügyvivője, 1908: a szegények ügyvédje, 1912: a konzisztórium pénztárosa és kpnafelügy. - l ni: A kegyúri jog kút. tek. hazánkra. Nyitra, 1897. - A kát. prédikáczjó tört. Mo-on. 1-2. köt. Bp., 1900. - A rám. kánonjog intézkedései az, uzsoráról. Uo., 1900. (Klny. Bölcseleti Folyóir.) - Compendium tbeologiae pastoralis in usum studiosorum theologiae. 1-2. köt. Nyitra, 1905-06. - A kér. család. Uo., 1910. 88 89
