Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Csik Tamás: Révfalu Győrhöz csatolásának története és az egyesítés utóélete
Csík Tamás gi, közegészségügyi érvek részletezésére még visszatérek a tanulmánynak egy későbbi szakaszában, szintúgy, mint Révfalu vonakodására. Bár nem ilyen ügynek indult, de egészen az ország törvényhozásáig jutott a csadakozás kérdése. Az 1886. évi XXII. a községekről szóló törvény értelmében, amennyiben két település nem egyesíthető a megkezdett tárgyalások útján, akkor a törvényhozástól kérhető a rendezés. 1904. május végén érkezik az értesítés a városhoz személyesen Tisza István miniszterelnöktől, hogy a csatlakozás ügyében törvényjavaslatot szándékozik beterjeszteni.12 Erre még abban az évben valóban sor is került, és az elfogadott törvény az 1904:XXXVII szám alatt került be a Corpus Jurisba. A közigazgatási egyesítésen túl a törvény rendelkezik a választókerületben beállt változásokról is. Viszont a tanulmány szempontjából lényegesen fontosabbak azok az érvek, amik a törvényjavaslat indoklásában találhatóak, és egyben a város szempontjaira is rávilágítanak, amik miatt egészen a törvényhozásig vitte az ügyet. Ezek alapján: 1) Révfalu gyakorladlag egybeépült már Győrrel, mégis külön közigazgatási egységet alkot. 2) A település közbiztonsági szempontból kevésbé védett, mivel nem a győri kapitányság alá tartozik, így a győri bűncselekmények elkövetői könnyen menedéket találhatnak a községben. 3) Az eredményes egészségügyi ellátás csak akkor megoldható, ha az egy tömbben élő lakosság minden tagját eléri. 4) A lakosság folytonos áramlása a város és a vele gyakorlatilag összeépült község között rendkívül megnehezíti az adóügyi, katonai összeírások vezetését. 5) Továbbá Győr nagyvárossá fejlődését elősegítené (ezt tekinti fő érvnek az indoklás).13 Bár a törvényjavaslat indoklásában nem szerepel, de további fontos érv volt a város részéről a községben uralkodó közegészségügyi állapotok rendezése, mivel Révfalu önerőből nem volt képes megoldani sem az árvízvédelmet, sem a csatornázást, így Győr ivóvízét is szennyezte. Ezen kívül sajátos szempontként a terjedő szocialisztikus eszmék elleni védekezés is megjelent, a fennálló társadalmi rend megváltoztatásáért küzdő agitátorok szintén könnyen menedéket lelhettek a városi hatóságok elől Révfaluban, így a község „ erőtlensége tudatában kénytelen tűrni, hogy területe a véres s^ájú szocializmusnak bűntelen tanyája legyen 14 12 GyVL IV. 1402.c; 1902.IX/98 13 Képviselőházi irományok; 1901-1906; 586.sz. 14 GyVL IV. 1402.c; 1902.IX/98 76
