Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Bana József: Győr legnagyobb polgármestere, Zechmeister Károly
Bang József A lelepleződött, súlyos sikkasztási ügy következményével együtt felért egy valóságos rendszerváltozással és oly mértékben újította meg az akkori hivatali vezetést, hogy annak kihatásai közel 50 évre meghatározták a város sorsát. Az akkor idekerült fiatal szakképzett tisztviselői gárda alkotta a Zechmeistert követő polgármestereket — gondolunk itt elsősorban Wennes Jenőre, Barkas Mátyásra és S^auterB’erencre. Ok szintén végigjárva a szamárlétra minden fokát (anyakönyvvezető, jegyző, rendőrségi tanácsos) míg végül a város legmagasabb tisztségébe emelkedhettek. A példa nélküli fejlődés, amelyen Győr ebben az időszakban keresztülment, nem pusztán Zechmeister Károly egyszemélyi érdeme, hanem többeké, sokan éppen követői közül kiemelkedő szerepet játszottak ebben a küzdelemben. Az ő példáján nőttek fel, őt követték. Czigány Jenő 1968-ban a Kisalföldben írt cikkében, amelynek címe nagy alkotások polgármestere”, számos Zechmeister Károly idézetet használt fel, aminek forrása a polgármester naplója volt.7 E becses művet azonban sajnos nem tudjuk felmutatni. Ám így is számos elhíresült idézet köthető Zechmeister Károlyhoz, mint például „Mindent a városért!”, vagy az ,/\lkotni, tó képesíteni!”. Zechmeister Károly 26 évig állt a város szolgálatában és a mai napig ő az, aki polgár- mesterként a leghosszabb ideig vezette Győrt. Többszöri megválasztása alkalmaikor ő vezette be azt a gyakorlatot, hogy megválasztás időtartamára, azaz 4 évre egyfajta programot adott, amelyet a közgyűlési jegyzőkönyvbe bevezettek és időnként a korabeli sajtó közölte ezeket. Az ő posztja akkor még sokkal közelebb állt az eredeti értelemben vett közigazgatás gyakorlathoz, mint napjaink polgármesteri beosztása, azonban arról nem feledkezhetünk meg, hogy ez már abban az időben is ízig-vérig politikai posztnak számított. Zechmeister Károly „politikaiposztjában” is egyedit alkotott, hiszen személye egyaránt megfelelt az akkortájt Magyarországon uralkodó politikai irányzatnak, és tevékenységét Ferenc József uralkodó királyi tanácsosi kinevezéssel honorálta. Másrészt folytatója volt a magyarokban mindig is tetten érhető kurucos hagyományoknak, aminek legfőbb bizonyítéka Kossuth Lajos kultuszának ápolása: díszpolgárság adományozása az agg kormányzó részére, az utca elnevezése Kossuthról még életében, és a halálát követő dísztemetésen való személyes részvétel is. Életpályájának rövid felvázolásával, csak a legfontosabb csomópontokat vagyaink képesek bemutatni és tisztában vagyunk azzal, hogy életműve megérdemelne egy önálló monográfiát. A 25 éves szolgálati időpontjára szervezett 1906. január 27-i díszközgyűlés jegyzőkönyvét teljes terjedelmében tartalmazza ez a kiadvány. Itt szembesülhetünk azzal, hogy saját kora milyen kiemelkedő tetteket tulajdonított a polgármesternek. Ez a jegyzőkönyv egyedülálló abban, hogy egy élő, állásában lévő hivatalvezetőt méltattak. Ám nem egyfajta személyi kultusz kibontakozását érjük itt tetten, hanem valós érdemek felsorolása, méltatása zajlott a korszak minden jelentősebb helyi személyiségének részvétele mellett. Ez önmagában is bizonyítja a Zechmeister Károly iránti tiszteletet. 7 Czigány Jenő: ,g[ nagy alkotások polgármestere", Kisalföld 1968. augusztus 4. 24
