Zechmeister Károly emlékszám I. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 30/2010 (Győr, 2010)
Perger Gyula: Pozsonytól Pasadenáig A Zechmeister család története
Perger Gyula kedésük” útját, egyfajta geneologián keresztül.5 A családfa megrajzolásának sajátossága, hogy abban éppen a főszereplő — ifjabb Zechmeister Károly — kapja a legkisebb szerepet, hiszen célunk nem az ő munkásságának elemzése, hanem annak a családi viszonyokban is rejlő, történeti hátterének feltárása. A Cgechmeister, Cechmeister, C^ecgmaister, Zechmeister nevű személyek, illetve családok a 18. század közepén tűnnek fel először a városi dokumentumokban. Mindegyikük Moson vármegyéből., a Mosoni-síkság, a Heideboden falvaiból érkezett az immár szabad királyi Győr városába. A Polgárkönyv tanúsága szerint JLaurentius Cyöchmeister és Andreas Cyehmeister hegyeshalmi 1748-ban, illetve 1750-ben mint Uanio és Ferripola, Adamus Cyecmeister CyoindorjJ-bó\, míg fia levéli származású földművesként kapott polgárjogot.6 Zechmeister Károly első, Győrben megtelepedett őse Cyechmeister Mátyás volt, akiről a polgárkönyv 1760. május 28-i bejegyzése alapján csupán annyi tudható, hogy: „Matthias C^ecghmeister Ceroplasta ex com [itat] Moson Oppidio Ovár. Uuther[anu]s. ’7 Óvári tartózkodásáról nem maradtak fenn források, ugyanakkor a „családi hagyomány" szerint a família eredetileg pozsonyi származású.8 A győri ős bizonyosan jelentős befolyással és vagyonnal érkezett a városba, hiszen míg a többi Czechmeister, és Zechmeister akik mindegyike szintén evangélikus volt, s mint protestánsok, többségük az egykori bécsi vorstadban, a mai Újvárosban, illetve „Inter Alba”, - a fehérvári kapun túl, vagyis a várfalon kívül telepedett le, addig Zechmeister Mátyás illetve családja, mint in Űrbe Inter, vagyis a belső városban élő szerepel a korabeli dokumentumokban.9 Mivel az 1750-1782 közti időszakra vonatkozó evangélikus anyakönyvek lappanganak — azokról sajnos mikrofilm másolat sem készült —, Zechmeister Mátyás családját csak a későbbi anyakönyvek vonatkozó bejegyzései alapján tudjuk rekonstruálni. így nyilván5 Kutatásunk alapvetően a megfelelő felekezetek anyakönyveire támaszkodik. Ezért ezeket külön sehol nem jelezzük. Külön köszönettel tartozom Pula Lászlónénak, aki a győri evangélikus anyakönyvek használatában segített. 6 Győr Megyei jogú Város Levéltára (a továbbiakban GyVL) Album Dominorum Civium Liberae, ac Regiae Civitatis Jaurinensis Ab instaurata Civitate Neo-receptum. 7 Arról, hogy Zechmeister Mátyás már polgárjogának elnyerése előtt is Győrött tartózkodott, a helytartó- tanács iratainak mutatója tanúskodik. Az eredeti dokumentumok sajnos egy 19. századi selejtezés áldozataivá váltak. GyVL: IV. A. 1001. f., mutató könyv. A bencés gyűjteményben egykor megvolt eg)' bizonyos Zechmeister Pál 1749-es emlékkönyve is, mely a leltár szerint rajzokat és jelmondatokat is tartalmazott! 8 Ennek valóságtartalmát ugyan nehéz igazolni, minden esetre a térség egyetlen önálló mézesbábos céhének központja kétségkívül a koronázó városban volt. A Zechmeister név - többi változatával együtt - a történeti Magyarország németek által (is) lakott településein általánosan ismert vezetéknév volt. jelentése egyszerűen „céh mester”. 9 A korabeli evangélikus anyakönyvek — lévén az egész város egy evangélikus anyakönyvi kerület — mindenütt feltüntették az ott szereplők városon belüli lakhelyét, illetve származási helyüket. 10
