Czimber Gyula: Pannon Agrátudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar: A tanszékek és egységek története 1954-1993 (Mosonmagyaróvár, 1993)
Mészáros, M.: A Testnevelési Tanszék története (History of the Department of Physical Training)
előző évben az egyik tanári ülésen Magyaróváron már tárgyalták ennek napirendre tűzését. A kötelező testnevelést az 1926/27-es tanévben vezették be az első testnevelő tanár Shrott Sándor, akit az OTT ajánl az akadémiai ifjúság kötelező oktatására. A kötelezővé tett testnevelés I. és II. évfolyamon heti 3 óra, III. évfolyamon heti 2 óra volt. A hallgatók a testgyakorlásban elért eredményeik alapján az indexben a "kiválóan fegyelmezett", "fegyelmezett” bejegyzést kapták. 1927-ben az OTT és a TF javaslatára ÚjfaluczkyJózsef az FTC többszörös hármasugró bajnoka tanította a testnevelést az Akadémián. 1931-től Kovács József Imre testnevelő tanár tanította a testnevelést meghívott óraadóként, a sportclubnál pedig mint edző működött. 1932-ben az anyagi nehézségek ellenére gazdászbajnokságot rendeztek Budapesten a BBTE pályáján. Nagyon jó eredményeket értek el a labdarugók és vívók Kovács Imre testnevelő tanár vezetésével. 1933-ban újra a Magyaróvári Akadémia rendezte meg a parki pályáján a gazdászbajnokságot, ahol kitűnően szerepelt Izinger Pál. Az FM vándordíját a MOGAAC nyerte. Dr.Ejury Lajos saját kérésére az FM minisztere nyugdíjba helyezte, ezzel egyidejűleg 25 év után lemondott a MOGAAC tanárelnöki címéről is. A klub közgyűlésén Karkovány Ákos gazdasági akadémiai rendes tanárt választotta elnökének, társelnökének pedig Révy Dezső tanársegédet. Ezen a közgyűlésen Dr.Ejury Lajost a MOGAAC örökös dísztagjává választották. Az egyesület szakosztályaiban nagy erővel készültek a versenyekre. Az atlétáknál Szondi István hallgató személyében új tehetség tűnt fel. Ebben az időszakban az atléták kiemelkedő sikerei jelentették a hallgatóságnak az új küzdelmekre való lelkesítését. A teljesség igénye nélkül a jeles eredményeket elérők a következők voltak: Isinger Pál, Szondi István, Mike Imre, Sárváry József, Vörös István, Ratkovics József ... 1935-ben Budapesten Szondi István főiskolai tízpróba bajnokságot nyert 5185 ponttal. 1938-as gazdászbajnokságot Keszthelyen rendezték meg, ahol három rekordot állítottak fel az atléták: 800-1500 m-es síkfutásban Puskás Szabados Vilmos, 4x100 m-es váltófutásban pedig a Rácz-Juhász-Radó-Németh váltó. Az 1938-ig tartó időszakban az atléták szerepeltek legjobban a különböző bajnokságokban. 1940-ben Magyaróvár rendezte meg a gazdászbajnokságot, ahol a MOGAAC nyerte el a Magyar Főiskolai Sportegyletek Egyesületének örökös vándordíját. 1942-ben dr. Révy Dezső tanárelnök bejelenti a közgyűlésen, hogy felszaporodott munkája miatt a MOGAAC további vezetését vállalni nem tudja. Az igazgató Péter Károlyt jelölte és kérte, hogy vállalja a Sportegyesület tanárelnöki tisztét. Az 1945-ig tartó időszak alatt a gazdászok kiemelkedő eredményeket értek el lövészet és atlétikai sportágban. Ebben az évben beszüntették az előadásokat, ezzel elárvultak a sportlétesítmények is. Az újra indult 1945-46-os tanév sok gondot okozott és abban a nehéz gazdasági helyzetben a sportélet nehezen indult be. Igazából 1947-ben rendezték meg az első sporteseményeket. 1949. március 17-én megszűnt az oktatás. Az egyetemi osztály megszűnése azt jelentette, hogy a főhercegi parkban lévő létesítmények gazdátlanok maradtak. A létesítmény átkerült Mosonmagyaróvár tulajdonába. Az 1950. szeptemberében a meglévő tanulmányi épületekben megindult a technikumi képzés. A testnevelést és a sportot ezen időszakban Bősze László testnevelő tanár irányította. A még 1949-ben gazdátla257
