Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
12. Oktatás, nevelés, közművelődés
OKTATÁS, NEVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS 12. OKTATÁS, NEVELÉS, KÖZMŰVELŐDÉS 12.1. Oktatás A főiskola fő tevékenysége az oktatás-nevelés. Ennek hatékonyabbá tétele állandó feladat. A központi tanszékek szervezése megzavarta a korábbi személyi és az érdekviszonyokat, de szakmai szempontból főiskolán belül és kívül mindenhol helyeselték. Az 1972/73. tanévtől mind az öt főiskolai szervezet az új egységes tantervre állt át, és ez mindenütt minőségi javulást hozott. Érzékelhető volt, hogy a munkafegyelem az oktatók körében is javult, a szigorúbb vezetés ellen lázadozok is érezték, hogy az erőviszonyok megváltoztak, a rendteremtés megkezdődött. Fontos érdek fűződött ahhoz, hogy a felsőfokú technikumok átminősítésének időszakában kialakult értékeket a szervezeti egységek megőrizzék és „átmentsék, átvigyék” az áttelepülés után a győri egységes főiskolába. Sok lényeges elhatározást hoztak az 1972. december 18-ai összoktatói értekezleten az oktatás korszerűsítés érdekében. Végrehajtásuk az áttelepülés előtti nyugtalan légkör miatt csak kis részben valósult meg. A késés — kivételesen — hasznos volt. Az 1970-es évek első felében a hazai közlekedés és a távközlés területén sok olyan technikai — technológiai — gazdasági változás (fejlődés) volt, amelyeket az oktatásban is érvényesíteni kellett. Emiatt újra felül kellett vizsgálni, a KPM képzésben érdekelt illetékeseivel együttműködve, a főiskolai szakok képzési célját. A felülvizsgálat több korszerűsítést, változtatást eredményezett. Ezeket érvényesíteni kellett a tananyagban, tantervekben, és az oktatási gyakorlatban is. Az áttelepülés maga is számos változtatást tett szükségessé. A gyors tudományos-technikai fejlődés is változásokat követelt. A legújabb ismeretek számára (pl. informatika, számítástechnika stb.) megfelelő időkeretet kellett biztosítani, más tantárgyak rovására. Ez egyes tárgyak összevonását, megszüntetését jelentette, de a korszerűsítés (természetes zúgolódással) megvalósult és 1975/76-os tanévtől a kísérleti bevezetés is megkezdődött. Az új tantervet hivatalosan 1978-ban hagyták jóvá. A végzett hallgatók egy részének egyetemi továbbtanulása során szerzett tapasztalatok is indokoltak változtatást annak érdekében, hogy a főiskolai tanulmányok után (műszaki-közgazdasági) egyetemi tanulmányokra törekvő hallgatók számára az út „simábbá”, könnyebbé váljék. Sürgetővé vált a korszerű jegyzetek írása. Ugyanakkor a hallgatókat ösztönözni kellett az önálló munkára; irodalomkeresésre, kutatásra, gyakorlati órákon kiselőadás tartására stb. A hallgatók egy részének az előképzettsége gyenge volt. Ezeket a hallgatókat egyéni konzultációval át kellett segíteni a kezdeti akadályokon. Ehhez Győrben lényegesen 100
