Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
9. Áttelepülés, avatás, az egységes szervezet működése
1975-től minden tanév elején a Főigazgatói Tanács a tanszékvezetők bevonásával tartott ülést, amelyen a főigazgató felvázolta a főiskola helyzetét és a tanév időszerű feladatait. Ez a tájékoztatás így egy-két napon belül a tanszéki munkaértekezleteken eljuthatott az oktatókhoz. Bizonyos mértékig más volt a helyzet a levelező hallgatókkal kapcsolatban. 1980-ig a létszámuk is hullámzó volt és korösszetételük is változott, fiatalodott. Gyakorlatilag csökkenő lett a levelező oktatás irányzata, ami a munkahelyi elfoglaltság szigorodásával és azzal magyarázható, hogy Győr az ország nyugati határánál az ország fele számára nehezen elérhető volt, pénzben és időben teher volt. Természetesen, a beiratkozáson, diplomaosztáson részt vettek. Egy ideig a levelező hallgatók érdekében a főiskola a konzultációkat Budapesten tartotta meg, de vizsgázni mindig Győrött kellett. Szívesen részt vettek a nappali és levelező tagozaton végzett hallgatók az öreg diákok 5-10 éves időközönként — számos — nem rendszeresen megtartott baráti találkozókon. Az öreg diákok találkozója kedves és külföldön is ápolt kapcsolatépítő és kapcsolat megőrző intézmény. A főiskola intézetei, szaktanszékei ezt a lehetőséget nem használták ki a kívánatos mértékben. A főiskolai szakok és a szakjellegű munkahelyek, termelőhelyek, üzemek közötti kapcsolat igen jelentős két szempontból is. A hallgatók jó része korábban alig fordult meg egy-egy nagyobb gyárüzemben, nagyobb járműtelepen, repülőtéren, vasúti rendező pályaudvaron, kikötőben. A szervezett látogatások ízelítőt adtak arról, hogy milyen is a szakma belülről nézve? Az üzemi látogatás azonban lehet negatív hatású is, ezért nagyon meg kellett válogatni a látogatás helyét. A közlekedési, távközlési és postai üzemek, munkahelyek egy része — annak idején — a rend, a tisztaság és a munkafegyelem terén sok jogos kritikára, elmarasztalásra adott okot, ami a hallgatókra rossz hatással volt. Ebben a tekintetben sem voltak oktatótársaink mindig kellő mértékben körültekintők. A hivatalos testületi szervek, a Főiskolai Tanács és a belső vezetői Főigazgatói Tanács havonta ülésezett. A szakirányú testületi szervek (oktatási-nevelési, nemzetközi kapcsolatok) szükség szerint tartották üléseiket és készítették el javaslataikat a döntésekhez. Gyakran volt párhuzam a pártszervek tanácskozásaival. ÁTTELEPÜLÉS, AVATÁS, AZ EGYSÉGES SZERVEZET MŰKÖDÉSE 92
