Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
8. A nagyberuházás
A NAGYBERUHÁZÁS tanulmányi épület, egy laboratórium (L3), egy kollégiumi épület (K4), az ebédlő-konyha elkészítése, használatbavétele volt szükséges. Ezzel lehetővé vált a Közlekedési és Postaüzemi Intézet szervezésének megkezdése. 1975- ben, a második ütemben Győrbe költözhessen Budapestről (a hajózási szak nélkül) a Gépjárműközlekedési Tagozat, amihez egy további (B) tanulmányi épület, egy kollégiumi épület (K3) egy laboratórium (L2) elkészítése, használatba vétele volt szükséges. Megkezdődhetett a Közlekedésgépész Intézet megszervezése. 1976- ban, a harmadik ütemben költözhessen Győrbe a budapesti Távközlési Tagozat, amely ismét egy újabb tanulmányi épület (C), egy kollégiumi épület (K2), egy laborépület (Ll) elkészítését, használatba vételét igényelte. Ennek alapján kezdődhetett a Távközlési és Automatizálási Intézet megszervezése. Végül 1977-ben, a negyedik ütemben költözhetett Győrbe a Közlekedésépítési Kar, amihez az utolsó (D) tanulmányi épület és az utolsó labor (L4) épület elkészítése volt szükséges. Erre az időre elkészült az igazgatási épület és a könyvtár is megkezdhette a számos helyről ideszállított könyv-, folyóirat-, jegyzet- anyag rendezését. (A könyvtár, az irattár, a központi anyagraktár elhelyezése volt a legkevésbé megoldott. Megfelelő helyiség hiányában később is többször volt szükség újabb költözésre.) A vezető tervező és társai — minként ezt beszámolójukban leírták — a főiskola épületegyüttes alkotásánál olyan szerkezeti elvek érvényesítését tűzték ki célul, amelyek — teljes összhangban vannak az építészeti és épületgépészeti igényekkel — előremutatóan illeszkednek az építőipar fejlődési rendjébe, amely a nagy elemméretek, a kevés csomópontot tartalmazó, a nagyfokú gépesítés célszerű alkalmazását és kevés szerelési élőmunkát igénylő megoldások felé mutat, — megvalósítják a , flexibilitás”, valamint a „minősítő szakaszolás” elvét. Az építészeti funkcionális igényt a 18,00 m fesztávolságú, párhuzamos övű, feszített födémelemek elégítik ki, melyek a használati változástól független funkciók: a lépcső, a felvonók és a gépészeti felszálló vezetékek részére összefogott vertikális tömbökre támaszkodnak. A fesztávon belül a rugósán kifeszített, áthelyezhető válaszfalak teszik lehetővé az épület élettartama alatt szükségessé váló belső átrendezéseket, a teherhordó főfalak kiképzése pedig a gépészet függőleges vezetékrendszerének befogadását is szolgálja. A főiskola gépészeti és villamos berendezéseinek létesítését meghatározó szempontok közül a tervezők a következőket emelték ki: a) maximális igazodás az építészeti, szerkezeti koncepcióhoz, ezzel összefüggésben a tömbösítés, ugyanakkor a koncentrált elrendezés, b) a hazai gyártmányokkal felépített rendszerek maximális előregyárthatósága, végül c) a főiskola egészét behálózó vertikális és horizontális gerincvezeték rendszerek alkalmazása. 77
