Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
8. A nagyberuházás
A NAGYBERUHÁZÁS 8. A NAGYBERUHÁZÁS 8.1. Tervezési alapelvek A középület-tervezés és építés az építészmérnökök szép munkaterületén a sajátos feladatok egyike. A középületeket a közösség szolgálatára létesítik, így ezek az emberi környezet közvetlen, mindenkire ható létesítményei. Az „iskola”, „főiskola”, „egyetem” épülete is középület, amelynek rendeltetése - lényegében — időben meghatározatlan hosszúságú. Létesítésüknél az építészet mesterei azt szokták szem előtt tartani, hogy alkotásaik feleljenek meg a majdan bennük folyó szellemi munka értékének, továbbá, hogy az épületek belseje és külseje egyaránt időden-időn át szépséget, értéket, nyugalmat sugározzanak a bennük vagy környezetükben élő emberekre. Hazánkban 1945 után a felsőoktatás fejlesztése, új intézmények létesítése miatt több régi épület oktatási célú átalakítása és új épületek építése vált szükségessé. Ezek általában egyedi fejlesztési feladatok voltak, típusmegoldások alkalmazhatósága ritka volt. Az 1960-as évek elején a Középülettervező Vállalat megbízást kapott a győri közlekedési egyetem tervezésére. Ez annak idején arra indította Hofer Miklós Ybl-díjas tervezőmérnököt*, hogy tanulmányozza: milyen szempontok érvényesülnek Európában az egyetemi beruházások létesítésénél? Ismereteit és gondolatait tanulmányban foglalta össze. Majd, amikor az egyetem helyett — annak természetes mutatókban csak kb. egy negyedét jelentő — Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházásának tervezése került szóba, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1965-ben a Vállalattól előzetes írásbeli tájékoztatást kért. Akkor Hofer Miklós korábbi gondolatait átrendezte a megváltozott feladat szerint. A főiskola tervezési alapelveit a következőkben foglalta össze: 1. A% oktatási intézmény állandóan fejlődő rendszernek tekintendő, tehát fő követelmény a fejleszthetőség és a flexibilitás. 2. A főiskola önálló építészeti együttes, amelynek szerves kapcsolatban kell lennie a történelmi városközponttal, ugyanakkor biztosítania kell az oktatás nyugodt feltételeit. 3. A szakaszos építés miatt komplex egységek építése kívánatos, amelyekben az előadó, rajztermek és a tanszéki épületek egyaránt helyet kapnak. 4. A diákjóléti intézmények közvetlenül kapcsolódjanak az oktatási intézményekhez 5. Méret- és szerkezetegységesítéssel biztosítani kell az iparosított építés feltételeit. 6. Forgalmi rendszere illeszkedjék a város távlati fejlődéséhez ’ A tervezéssel kapcsolatos információkat a szerző Hofer Miklós emeritus egyetemi tanárnak hálásan köszöni. 75
