Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
6. Az első főigazgató megbízása
AZ ELSŐ FŐIGAZGATÓ MEGBÍZÁSA pártalapszervezetet létesített.* Ennek a párttitkára volt a négy alapszervi titkár közül az első az egyenlők között. O tartotta a közvetlen kapcsolatot a főigazgatóval, gyakran volt — vezetői gyakorlat hiányában — személyi zavarok okozója. 1970. november 1-jétől rendszeres lett a havi egyszeri főigazgatói vezetői értekezlet. A szervezed egységek korábbi vezetőikkel az addig kialakított rend szerint folytatták belső életüket, ugyanakkor a párt-, szakszervezet, KISZ-szervezet titkárai is kapcsolatba léptek egymással. A Kar és a felsőfokú technikumok, valamint a győri szak belső vezetői megbeszélésein a főigazgató több alkalommal részt vett.* Az általános tájékozódás, a munkatársakkal folytatott beszélgetések** szükségesek voltak. A kedves, köztiszteletben álló ismerősökkel, dr. Perényi Imrével, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorával és dr. Szabó Kálmánnal a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorával folytatott eszmecserék után a főigazgató még 1970-ben kidolgozta az 1971/72. tanévre a főiskola munkatervét. Ezt 1970. novemberében vezetői értekezleten megtárgyalták, csiszolgatták, és elfogadták. A végrehajtás azonnal megkezdődött. A kiemelt fontosságú feladatok a következők voltak: 1. Az intézmény működésének szabályozása érdekében a szervezeti és működési szabályzat, valamint döntési hatásköri lista összeállítása. Segítségül rendelkezésre állt a minisztérium által kiadott mintaszabályzat, amelyet a helyi alkalmazás szerint ki kellett egészíteni. Ezgel kialakult a belső munkakapcsolatok rendje. 2. A Főigazgatói Hivatal és a Gazdasági Igazgatóság szervezetének, feladatkörének, működési rendjének a kidolgozása, valamint 1971 .január 1-jétől a vezetők megbízása és a szervezetek működésének megindítása.* Gazdasági-pénzügyi kérdésekben rendkívüli intézkedésre csak a főigazgató volt jogosult, ide értve a költségvetés készítését és a keretek felhasználását is. ’ Ez annak idején tudatos és hasznos lépés volt. A Főigazgatói Hivatal az V. kerületi Szerb utcában volt. Természetesen sürgősen sorra kerültek a bemutatkozó látogatások a főiskola szempontjából fontos politikai, közigazgatási, gazdasági intézmények, egyetemek vezetőinél. ** A 2003-ban a felsőoktatásban dolgozók számára elképzelhetetlen, de az 1970-es években jellemző volt a következő: feltűnt, hogy a Közlekedésépítési Kar Marxizmus-Leninizmus Tanszék oktatóinak heti terhelése a fele, vagy annál is kevesebb, mint más oktatóknak. A főigazgató közölte a tanszékvezetővel, hogy ezt az indokolatlan előnyt meg kell szüntetni. A válasz meglepő volt: a főigazgató hatáskör rájuk nem érvényes, felettesük a minisztérium Marxizmus-Leninizmus Főosztálya. A főigazgató az ügyet rendezte. Az 1971/72. tanév végén — ez volt az ő válaszuk - az egész tanszék felmondott, és elment a főiskoláról. Az új tanszékvezetőt (diplomáciai munkakörből visszaérkező, tudományosan minősített, önmagának is sok gondot okozó személyt) az MM Marxizmus-Leninizmus Főosztálya irányította a főiskolára. O lett a helyi pártszervezet „rossz szelleme”. Rövid idő múltán saját maga által előidézett okok miatt nehéz helyzetbe került, majd beteg lett, és nyugállományba vonult. Ezek az epizódok az 1970-es évekre jellemzőek voltak. “ A Főigazgatói Hivatal vezetésével dr. Polinszky Károly miniszter dr. Précsényi Árpádot (korábban BME Rektori Hivatalában ismerte meg), a Gazdasági Igazgatóság vezetésére Poprádi Jánost (korábbi munkaköre a Közlekedésépítő Kar gazdasági igazgatóságának vezetője) bízta meg. Mindketten értékes, hasznos munkát végeztek. Poprádi Jánost sajnálatos korai halála után Tabiczky 47
