Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
5. A főiskola átminősítése és egyesítése
A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE Levéltárban feltárt dokumentumok szerint - többször bírálta. 1970-ig tizenkét egyeztető tárgyalásra került sor, amelyekről a főiskolának nem volt tudomása, estekre a főiskola képviselőjét nem hívták meg. Az érdekelt főhatóságokkal történt egyeztetés után az új, csökkentett beruházási programot dr. Csanádi György miniszter még 1969. október végén jóváhagyta. A győri városi tanács megbízására a Győri Tervező Vállalat elkészítette a szanálási tervet és megkezdték a végrehajtást. A megye és a város politikai és közigazgatási vezetői a főiskola helyszínének kijelölésekor előre felmérték, hogy kedvező kormánydöntés esetében, a terület szanálását követően hány család részére szükséges megfelelő méretű új lakóhely biztosítása. A várható eseményekre az ott lakókat előzetesen felkészítették, ezzel megnyerték az érdekeltek bizalmát. A lakásszükséglet kielégítése céljából az akkor épített lakótelepeken lakásokat zároltak. A kormány döntése után így azonnal, még 1969-ben megkezdődhetett a főiskola részére felszabadítandó területeken lakó családok felkészülése (lakásválasztás, csomagolás, a régi otthon felszámolása) az átköltözésre. Izgalmas időszak volt ez: voltak, akik örültek, hogy a korábbi árvíz idején megromlott lakásból modern, összkomfortos lakásba költözhettek, és voltak olyanok, akik keseregtek a kis házuk mellett lévő kert, állattartás lehetőségének elvesztése miatt. Örömök és könnyek között, de a tél kezdetébe is belenyúló kb. 3 hónap alatt kiürült a terület 80-90%-a. A tanácsi szervek nagy emberi segítőkészséggel megszervezték a költözést is. Az első időszakban ott maradottak később ugyancsak elköltöztek az igényeik szerint választott más lakásba, vagy pereskedtek magasabb kártérítés fizetése reményében. 1969. október 29-én a Városi Tanács V.B. Igazgatási Osztály már lezárta a kisajátítási tárgyalásokat. A tárgyaláson a telkek tulajdonosainak többsége tudomásul vette a kisajátítás tényét. A kisajátítási eljárás mintegy 10 hektár területet és 210 személyt érintett, a kifizetett kisajátítási érték 12 259 732 Ft volt. A szanálással jóformán azonos időben megkezdődött a területen lévő épületek bontása is. Ezzel is gyorsan végeztek.* * A bontás után a terület feltöltése következett olyan magasságra, amely a Duna és a Rába várható legmagasabb vízállása esetére is teljes biztonságot nyújt.* A feltöltési anyagot legolcsóbban a Mosoni-Duna-ágból kotrással lehetett kitermelni. A kotrást és a feltöltést az Észak-Dunántúli Vízmű és Mélykotró Vállalat, valamint a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat végezték. A szikkadt állapotban mért, átlagosan 2 m-es feltöltésre, szint-emelésre használt föld mennyisége kb. 116 ezer m3 volt. A feltöltés 1970. áprilisban kezdődött, és 1971. márciusban fejeződött be. A kellő tömörödési idő így volt biztosítható. A szanálás és feltöltés összes költsége kereken 20 millió forint volt. * Lombos Ferenc, a Megyei Tanács elnöke, a városban lévő szovjet katonai alakulatokat kérte fel arra, hogy földkotró géppel simítsák el a terepet. A munkával néhány óra alatt végeztek. A katonák egy kis hordó pálinkát kaptak ajándékba. A felszámoláskor sok korábbi lakó volt jelen, könynyes szemmel. * A 2003. évi kora-tavaszi vízszint szerint a töltés magassága nem megnyugtató. 43
