Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
5. A főiskola átminősítése és egyesítése
A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE Az elvi döntés öröme átmenetileg elfeledtette azt az örökérvényű igazságot, hogy az „ördög” mindig a részletekben van elbújtatva. A megvalósítással kapcsolatos gondok szinte a döntéssel egy időben kezdődtek. 5.4. A kormány Gazdasági Bizottságának vizsgálata A törvényerejű rendeletet számos további kormánydöntés (tervezési program, beruházási javaslat stb.) előkészítése követte. A több helyen folyó tervezés eredményeiről és a közben felvetődött nyitott kérdésekről a minisztérium Oktatási Osztálya rendszeresen jelentést készített a miniszter, illetőleg a miniszteri értekezlet részére. 1968-ra kialakultak a főiskola szervezetére, méreteire (oktatók, hallgatók létszáma, az épületek mérete, laboratóriumok felszereltsége) vonatkozó első óvatos elképzelések. Ezek alapján a KPM konzultációs bizottsága 1968. augusztus 15-én megtárgyalta az BME Közlekedésmérnöki Kar és a KPM Oktatási Osztály által szerkesztett első tervezési programot és a KÖZTI által előkészített bemházási javaslatot. A bizottság javaslata rögzítette, hogy a) a létesítmény részei: öt tanulmányi épület, egy konyha-étterem, négy kollégium, egy oktatói vendégszálló és könyvtár, négy laboratórium, egy irodaépület és egy, a nézőtéren 2000 személy befogadására, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas, a várost is szolgáló tornacsarnok épület. b) A nappali hallgatók tervezett létszáma karonként, évfolyamonként Karok I. évf. létszám II. évf. létszám III. évf. létszám Össz. létszám Közlekedési kar 255 240 230 725 Közlekedésépítési kar 120 113 108 341 Járműgyártási kar 100 94 90 284 Távközlési kar 135 127 122 384 Összesen: 610 574 550 1734 39
