Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
5. A főiskola átminősítése és egyesítése
A FŐISKOLA ÁTMINŐSÍTÉSE ÉS EGYESÍTÉSE ben tudományos intézmény létesítéséről van szó, amely a város rangját külföldön és belföldön egyaránt jelentősen emelni fogja. Ezért ezt az intézményt a város legszebb, legértékesebb térségében kell elhelyezni. Lombos Ferenc megyei tanácselnök — a Megyei Pártbizottság és a város képviseletében is — elfogadta a főtervező és a közlekedés részéről felvetett javaslatot, és vállalta a várossal közösen a terület szanálásával, a területen lévő lakók számára az új lakások biztosításával kapcsolatos feladatokat, valamint költségeket. A résztvevők megnyugtató, egyértelmű megállapodásra jutottak, és jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a kiválasztott terület: Győr Révfaluban a Duna-partján fekvő Torkoskert. A helyszín kiválasztásával kezdett formálódni a vezető generáltervező, Hofer Miklós elképzelésében a létesítmény-együttes kívánatos területi és belső elrendezése. Időközben a főiskolai kollégák, mint érdekeltek — érthetően — egyre több kérdést vetettek fel a saját személyes jövőjüket illetően. A jövőkép kezdetben homályos volt, és csak 1966—1967 után kezdett formálódni. Ezért évekig nem lehetett az érdekelteket személyesen érintő kérdéseik mindegyikét pontos válasszal kielégíteni. Ez természetes feszültség, idegesség forrása volt. A legközvetienebb módon elérhető céltábla e kérdésekkel kapcsolatban a minisztériumi oktatási osztály volt. Sok megértésre és türelemre volt szükség, és sok, keserű „falatot” kellett lenyelni mindkét részről. Meg kellett tartani a sokirányú munka gyors tempóját. Ennek nyilvános fóruma és mozgatója a konzultációs bizottság szükség szerint megtartott ülése volt. Ezek az ülések információ-források voltak, alkalmat adtak érdekegyeztetésre, hibák, intézkedésivégrehajtási hiányosságok nyilvánosság elé tárására, elvi döntésekre, ezek korrigálására, határidők rögzítésére, beszámoltatásra. Mondhatni, hogy az 1968 és 1974 közötti időszakban, már csak a területi szétszórtság a közlekedési és távközlési kapcsolattartás nehézségei miatt is, a munkatársak között az összefogás, egyetértés- teremtés és a kölcsönös jóindulat ezeknek az üléseknek a révén volt biztosítható. A bizottság 1967. február 16-ai ülésén például a következő témákat tárgyalták: 1. Az MM által készített, a főiskolára vonatkozó elnöki tanácsi törvényerejű rendeletre, valamint minisztertanácsi határozatra vonatkozó előterjesztés tervedet. 2. A Közoktatási Minisztérium által adott alapadatok, tervezetek felhasználásával a főiskolai szakok és oktatási célkitűzéseik, tanterveik, tantárgyaik és óraszámuk, a főiskolai szervezet, az oktatói, laboratóriumi hallgatói létszám tervezete, melyeket a KPM megbízása alapján a BME Közlekedésmérnöki Karán dr. Turányi István tanszékvezető egyetemi tanár és munkatársai állítottak össze. 3. A módosított tantervek, programvázlatok, a tanulmányterv és a helyszínkijelölés véleményezése. Az MM által készített 1. előterjesztés tervezetében foglaltakkal a bizottság egyetértett. A KPM összefogásával, illetve közreműködésével előkészített 2. és 3. téma dokumentumaiban azonban a koordinációs bizottság talált módosítandó, kiegészítendő részeket. Viszonylag több fejlesztendő rész volt — a főállású oktatók hiánya miatt — a ve36
