Hegedűs Gyula: A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola magalakulása és első évei (Győr, 2008)
4. A felsőfokú technikusképzés
A FELSŐFOKÚ TECHNIKUSKÉPZÉS Intézet tanév nappali levelező összesen Közlekedésépítési Intézet 1980/81 258 152 410 Közlekedésgépészeti Intézet 352 269 621 Közlekedés- és Postaüzemi Intézet 293 307 600 Távközlési és Automatizálási Intézet 265 266 531 Műszaki Tanárképző Osztály 72 157 229 KTMF összesen 1240 987 2227 Közlekedésépítési Intézet 1981/82 232 110 342 Közlekedésgépészeti Intézet 331 258 589 Közlekedés- és Postaüzemi Intézet 298 317 615 Távközlési és Automatizálási Intézet 246 244 490 Műszaki Tanárképző Osztály 72 227 299 KTMF összesen 1179 1156 2335 Közlekedésépítési Intézet 1982/83 230 109 339 Közlekedésgépészeti Intézet 319 223 542 Közlekedés- és Postaüzemi Intézet 297 325 622 Távközlési és Automatizálási Intézet 240 346 586 Műszaki Tanárképző Osztály 71 257 328 KTMF összesen 1157 1160 2317 Nagy szerencse volt, hogy a közlekedési, a távközlési, a postai középfokú technikumok igazgatóira és néhány oktatójára bízták a felsőfokú technikumok alapítását és működésük megindítását, ami a szakszerűség legfőbb elemeit biztosította. Nem volt hiány a kb. a „nulla” szintről, 1962-ben átvett üres helyiségekben induló intézmények vezetői és rendkívül nagy nehézségekkel küzdő személyi állománya igyekezetében, a minisztérium, a háttér-nagyvállalatok, a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki és Villamosmérnöki Karának jóindulatában. Rövid idő után azonban egyre több egyetemi vezető és oktató is bizonytalanul nézte a felsőfokú technikumok létesítésének rohamát. Több oktató is megismerte, hallgató és szülő egyaránt megérezte, hogy ezek nem igazi, elismert mérnökképző iskolák lesznek. Ugyanígy - nem mindig indokoltan — bizonytalanság alakult ki a kétlépcsős mérnökképzéssel szemben is. Csak hát ismét „rohammunkával”, az 1962-ben szervezett, ez esetben már „felsőoktatási” intézményekre bízták az ugyanebben az évben felvett hallgatókat. A „felsőfok” kezdetben főként az intézmények nevében volt megtalálható, mert sem a személyi, sem pedig a tárgyi feltételekről az illetékesek nem gondoskodtak. Pedig 1960-tól a népgazdaság más területein kísérleti intézményként már működő tizenkilenc két és hároméves oktatási idővel engedélyezett 11 felsőfokú technikum tanulmányozásából lehetett volna tapasztalatot szerezni. A főállású és az óraadó oktatók nagy részének nem volt felsőoktatási intézményben szerzett oktatási tapasztalata, szakmai vállalatnál felelős munkakörben szerzett szakmai gyakorlata. A tantervek és mögöttük lévő tananyag kísérleti-kezdeti színvonalú volt. Voltak tantárgyak, amelyeket egy-egy sze24