Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
Szervezeti egység Fizetési osztály Az alkalmazás minősége Megjegyzés 19. Vladár Endre vn r. tanár Előadja I. éven a fizikát (heti 2), a II. éven a földmértan és rajzot (heti 1) a gazdasági gépismeret és eszköztant (hét 3), ül. éven az építészetet (heti 2 órában) A gépkísérleti állomás vezetője 20. Fuchs Géza — gazd. gyakornok 21. Brányi Imre Gyakorlati tanszék — napibéres Tanszéki és laboratóriumi takarítást végez 22. Dr. Nyárády György VIII rk. tanár Előadja a gazdasági gyakorlatot. Vezeti az akadémiai gazdaságot 23. Csíki László Kertészet* IX s. tanár Gazd. adjunktusi teendőket végzi és a számadást vezeti 24. Szlávik Endre IX kertészeti főintéző Előadja az I. és n. éven a kertészetet (heti 1 + 2) és az apró háziállatok tenyésztését (heti 1 órában). Vezeti az akad. kertészet és szőlészetet 25. Glaser István — napibéres Kertészeti teendőket végez (konyhakertnél) 26. Markó István — napibéres Kertészeti teendőket végez (faiskolánál) 27. Berkó Sándor — napibéres Vincelléri teendőket végez az akad. szőlőben 28. Dudás Ülés Akadémiai épület napibéres Kerti kocsis, földmegmunkálási és fuvarozási munkáknál 29. Krassói Keresztély Konviktus — kezelő altiszt Házmesteri és hivatalszolgai teendőket végez 30. Lökösházy Ferenc — napibéres Konviktus-takarítási teendőket végez (MVL 310/1923.) * Az eredeti ügyiraton „Kertészeti tanszék” szerepel, tévesen (ui. ekkor még nem volt ilyen tanszék). A közös fellépés azonban eredménytelen maradt: 1924. június 26-án, amikor a nemzetgyűlés 33-as bizottsága az állami alkalmazottak fizetésrendezésről tárgyalt, „megfeledkeztek” az akadémia tanárairól. Besorolásuk változatlan maradt, sőt, még olyan fonákságra is sor került, hogy egy gimnáziumi vagy reáliskolai igazgató elérhette az V. fizetési osztályt, a gazdasági akadémiáé csupán a Vl-ot. Erre küldöttség kereste fel (nagyatádi) Szabó István földmívelésügyi és Búd János tárca nélküli (pénzügyi) minisztert. Előbbitől ígéretet kaptak ügyük kedvező elintézésére, ő azonban november elsején megvált tárcájától.34 Tankönyvek, jegyzetek A zsúfolt tantermekben az előadás, magyarázat nem érhette el a kívánt hatást, a jegyzetelés nehéz volt, ezért a tankönyvek és a kész jegyzetek fontossága megnövekedett — ha egyáltalán voltak. Teljesen elfogyott Cserháti Növénytermesztéstana, Hensch Üzemtana, Kovácsy—Monostori Lótenyésztése, Cselkó Szarvasmarhatenyésztése; gazdasági állattanból sem volt megfelelő könyv vagy jegyzet. A hallgatók kézről kézre adott hevenyészett jegyzetekből készültek. A gyorsírni tudó ügyesebb hallgatók — olykor illegálisan, az illetékes tanár tudta nélkül is — sokszorosították vagy esetleg ki is nyomtatták a jegyzeteket; ebből bonyodalmak is származtak. Neuberger pl. két hónappal később értesült arról, hogy előadásait a jeles gyorsíró Szabados András lejegyezte és — Neuberger tudta nélkül — kinyomato.35 Ebből fegyelmi ügy lett: Szabadost kizárták az akadémiáról. (Neuberger megbocsátott neki és a tettét megbánó növendéket később visszavették az akadémiára.)36 A sebtében összeállított kompendiumokat kifogásolta a sajtó is,37 de másféle ,,kalamajka” is származott a hallgatók által előállított jegyzetből. A legkínosabb eset szenvedő alanya éppen a kortársak által elismerten legszorgalmasabb, külföldön is jól ismert tanár, Bittern Miklós volt, akinek talajismereti előadásai alapján egyik hallgatója jegyzetet állított össze.38 Ebbe is, mint általában a hevenyészve összeállított, nem lektorált és nem szerkesztett, csupán „kézirat gyanánt” közreadott jegyzetekbe csúsztak hibák. Ezekre a tanár az elő106
