Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
1. Az óvári gazdaságbéli intézet (1818-1850)
1849 őszén azonban mégsem nyílhatott meg az intézet. Ennek oka nem csupán a tanév előkészítetlensége volt, hanem az óvári birtok új urának, Albrecht főhercegnek a szándéka is: az, 1847-ben elhunyt Károly Lajos fia nem akarta vállalni az intézmény fenntartásával járó terheket. Ám — a Wittmann által fogalmazott alapítólevélben — Albert Kázmér gondoskodott arról, hogy az utódok szűkkeblűsége ne szüntethesse meg egykönnyen az intézetet. Albrecht nyilván számot vetett a lehetséges megoldásokkal és a legkedvezőbb kiutat abban látta, ha az állam veszi át a berendezett épületet és folytatja a képzést. Sugallta ezt a közvélemény évtizedek óta hangoztatott ama követelése is, hogy a szakoktatásról gondoskodjék az állam. A hangadó osztrák és cseh szakkörök véleménye szerint az alsó- és középfokú iskolai képzésbe kell beépíteni a mezőgazdasági oktatást, a felsőfokúról pedig az egyetemek és a velük egyenrangú politechnikumok mezőgazdasági tanszékei gondoskodhatnak — mint pl. Prágában és Grazban. Ebből következik, hogy önálló gazdasági tanintézetekre nincs szükség.113 Ez a nézet megegyezett Liebig ekkoriban már kibontakozóban levő véleményével, de ellentétben volt a jobbágyfelszabadítás utáni mezőgazdaság igényeivel. A közép- és nagybirtokosok érdeke is azt kívánta, hogy megmaradt birtokuk minél nagyobb jövedelmet hozzon. Olyan gazdatisztekre volt ehhez szükségük, akik nem csupán elméletileg képzettek, hanem a gazdálkodás gyakorlati oldalát is a lehetséges mértékig ismerik. Ezeknek a képzésére pedig a tangazdaság nélküli „steril” iskolákban nincs lehetőség. Maradjon hát meg legalább ez az egyetlen önálló mezőgazdasági tanintézet, ahol — mint eddig is — a Monarchia minden országának, tartományának leendő gazdatisztjeit képezik és természetesen, tanulni vágyó földbirtokosait is. Ezt az álláspontot tette magáévá „1849 végén az osztrák »Landes-Kultur« minisztérium... és elhatározta az intézetet új alakban, mint az egész Monarchiára kiterjeszkedő cs. kir. fensőbb tanintézetet újból megnyitni”.114 27