Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
6. A Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949)
és véleményformáláshoz ismerni kell a másik két évfolyamét is. A bizottság szerint a Biológia című tárgy keretén belül a biológia történetét, az örökléstant és a biometria fejezeteit célszerű előadni. A Növényélettan és az Allatélettan maradjon külön. A biológiai tanszék tárgyai közé felveendő a Mikrobiológia. Óvár az állattenyésztésre, valamint a növénytermesztésre szakosodnék. Ezért komoly aggodalomra adhatna okot, ha a két állattenyésztési tanszéket összevonná a minisztérium. A két üzemtani tanszék is maradjon meg, mert a gyakorlati képzés felügyelete, a tangazdaság irányítása és ellenőrzése sok tennivalót ad és mindezt egyetlen tanár nem lenne képes ellátni. A szeptember 14-i osztályülésen elfogadott tanmenet szerint az óraszám mindkét szakon csökkent. Nagy kérdés volt azonban — amint a tanári testület megállapította —, hogy a végzett hallgató tud-e szakjának megfelelő munkakört kapni. S ha nem, feltételenül hátrányba kerül az általános képzettségű mezőgazdával szemben. A szeptember 21-i osztályülésen megjelent Rajki Sándor h. minisztériumi osztályfőnök is, és ismertette az egyetemi ügyosztály álláspontját az új tanulmányi rendről. Az eddigi tanrend túlzsúfolt volt, továbbá a szakosodásra feltételenül szükség van. A heti óraszám nem lehet több 35-nél. Az óraszám csökkentése elérhető úgy, hogy megszüntetik azokat a tárgyakat, amelyek „nincsenek szoros kapcsolatban a mezőgazdasággal”. Óvár ismét utat mutat A tanterv évekig tartó „kihordása” alatt talált az új körülmények között Óvár — felsőbb utasítás nélkül is — tennivalót, amivel felhívta a figyelmet maga iránt és elismerést szerzett az ősi intézménynek. S ez nem is volt nehéz, hiszen már alapítása — és különösen Újhelyi tevékenysége óta — igen szoros kapcsolatban volt Óvár a környék gazdáival. Most a már évtizede sikeresen működő Kisgazda Számtartási Központ mellé megszervezték az Alkalmazón üzemtani tanszék keretében a Népi Gazdaságtudományi Intézetet,2' kettős rendeltetéssel. Egyik célja „a paraszti gazdálkodás tudományos vizsgálata, korszerű mezőgazdasági falukutatás s ezen keresztül a gazdaifjúság szakszerű népi nevelése, valamint a mezőgazdasági tudományok eredményeinek kisugárzása a falvak felé, a parasztság gyakorlati gazdasági művelődésén keresztül”. Nagy súlyt helyeztek arra, hogy a ,,népi gazdálkodást a paraszti élet teljes valóságában” vizsgálják. Az Alkalmazott üzemtani tanszékhez tartozó intézet, a Széchenyi Népfőiskola keretében a részt vevő parasztinak általános (irodalmi, néprajzi, művészeti, történelmi stb.) műveltségének növelése mellett magas szintű mezőgazdasági ismereteket szereznek 3—4 téli hónap alatt, amikor a volt főhercegi kastélyban kapnak szállást.22 Eleinte, 1946/47-ben még csak 24 fiú, 1947/48-ban pedig a 16 fiún kívül 35 lányhallgatója is volt a népfőiskolának. Jóval több fiatal tanulhatott az ezüstkalászos tanfolyamokon, amelyeken a Nagyváthy János által fontosnak tartott „gazdasszonyképzés ” is helyet kapott. A tanfolyamok sikere átütő volt: az óvári járás mind a 32 lakott helyén működött tanfolyam, amelyeken 1945-től 1948-ig 42 tanfolyamon 1519 gazdaifjú ismerkedett meg a korszerű gazdálkodás fogásaival. A hét községben rendezett „nőnevelő varró-főző” tanfolyamot 268 leány végezte el.23 A másik célja az intézetnek, hogy a Faluszeminárium keretében bevonja az ifjúságot a munkába, és ily módon előkészítse őket leendő élethivatásukra. Félévenként 30—40 hallgató szerzi meg itt a szükséges ismereteket. A Népi Gazdaságtudományi Intézetet — amelynek elhivatott vezetője Timajfy László adjunktus, belső munkatársa pedig Tordayné Páter Erzsébet volt — S. Szabó Ferenc államtitkár is meglátogatta és ,.követésre méltónak” találta.24 1948-ban a magyaróvári osztály elérkezettnek látta az időt arra, hogy a Mezőgazdaságtudományi Kar többi osztályának ifjúságával ankét keretében ismertesse meg a parasztság felemelkedését a mezőgazdasági kultúra gazdagításával ötvöző Népi Gazdaságtudományi Intézet tevékenységével.25 1948 júliusában a fővárosban rendezett ankétem, a Népjóléti Minisztérium anyagi támogatásával készült 36 „mű180
