Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)

4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)

Groffits már az 1931. november 23-i tanári ülésen javasolt, és megbízta ifj. Rázsó Imrét a munkával. Most, az utasítás megjelenésekor, 1934. szeptember 12-én Rázsó már a nyomdai előkészítését végezte szerzőtársaival a „Gazdaszámok” című munkának.228 Az 1934/35-os tanév már az új tanrend szerint indult, de néhány szabályzatot: a Szervezeti sza­bályzatot, továbbá a Tanulmányi, vizsgálati és fegyelmi szabályzatot csak 1935. június 26-án bocsátot­ta ki a minisztérium.229 A Szolgálati szabályzat továbbra is — 1909 óta — érvényben maradt, s ennek néhány terminusa ellentétbe került az új szervezeti szabályzattal.230 A műegyetemi mezőgazdasági szakosztállyal a 1934:X. te. által létesített együttműködés csak egy tanévig volt érvényben.231 Bővült viszont 1936-tól az akadémiai oklevél képesítő hatálya, bár tovább­ra sem volt elegendő a mezőgazdasági kutatóintézeti, továbbá a közép- és alsófokú tanári állások be­töltéséhez. Ez utóbbi nyilvánvaló összefüggésben volt avval, hogy 1936-ban megalakult a Gazdasági Szaktanárképző Intézet a Műegyetem közgazdasági karán, és ide a felvétel feltétele az egyetemi diplo­ma volt. Groffits szerint alsófokú oktatásra a gyakorlatiasabb akadémián végzettek alkalmasabbak, ezért javasolja, hogy a pedagógiai képesítést ők is megszerezhessék.232 ,,Óvári Gazdanapok” (1936. május 31.—június 2.) Az ódon falak régen láttak olyan nagyszabású ünnepségsorozatot és annyi vendéget, mint ezeken a tavaszi napokon, amelyek legkiemelkedőbb eseménye az volt, hogy első ízben nyújtott át az akadé­mia aranydiplomákat. Ehhez kapcsolódott a ,,Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesület” 40 éves jubileumi, illetve a tízéves ,,Felsődunántúli Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetsége” díszközgyűlése. Ekkor ült össze a Magyarországi Zöldmezőszövetségek és Egyesületek III. kong­resszusa, amelynek résztvevői megalakították az ,,Országos Zöldmező-Szövetséget. Maradandó emlé­ket is hagyott az ünnepség: ekkor leplezték le Újhelyi Imre szobrát, Pátzay Pál szobrászművész alko­tását. Az akadémia életében június 1-jén bekövetkezett változás is Újhelyi emlékével van kapcsolatban: visszakerült az akadémia szervezetébe a Magyaróvári Tejkísérleti Állomás. Groffitsnak természetesen többször is szólásra kellett emelkedni. Mértéktartó volt, beszélt ugyan az akadémia múltjáról, Újhelyi működéséről stb., de most nem terjesztett elő nagy terveket, a sok kívánság közül is csupán egyet említett meg a miniszter jelenlétében: a külföldi ösztöndíjak, tanul­mányutak ügyét. Régóta hangoztatott és ismert tény volt, hogy túlteng a jogászok képzése, ugyanak­kor kevesen választják a gazdasági pályát. Igen alacsony a mezőgazdasági szakoktatás és kutatás dotá­lása és ez legkirívóbban a külföldi tanulmányutak odaítélésében világlik meg: még 1%-ot sem ér el egyes években a mezőgazdasági kutatási terület ösztöndíjasainak a száma.233 Aranyokleveleket most nyújtott át első ízben az akadémia, ezért az 1875-ben végzett Mayer Ernő ny. jószágigazgató is kapott, pedig neki már gyémántdiploma járt volna. Oktatási intézmények ünnepségei soha nem öncélúak, azok nevelő értéke mindenkor megnyilvá­nul. Egy felsőoktatási tanintézetben a pályakezdés előtt álló fiatalra nagy hatással vannak a „nagy öregek” szavai, több ifjúnak ekkor ébred fel a társadalom iránti felelősségtudata, talán meg is fogal­mazódik hivatásérzete. S e napon visszaemlékezései bőven kívántak követésre méltó életszemléletet, kirajzolódtak küzdelmes, de eredményes életpályák, s nem volt hiány a hajdani diákélet, az egykori kiváló tanárok felejthetetlen szavainak felidézésében sem. Bizonyára sok if]at megragadott Újhelyi életének az az epizódja, amikor hallgatóival gyakorlaton járva, megmentett egy csorda felfúvódott marhát. Nem volt idő már a műszerekért hazamenni, de bicskája mindenkinek volt, a trokárhengereket pedig a szivarszipkák pótolták.234 Az 1882-ben vég­zett Szántó Menyhért ny. h. államtitkár (ritkán került ilyen magas posztra jogi végzettség nélküli aka­démiai diplomás) pohárköszöntőjében „megemlékezett arról, hogy ma olyan nagy szerepet játszó hormonokról, mint életelixírről sokat beszélt és írt Cselkó István, csak nem adott nevet nekik”. A tudomány alig harminc éve tud — e névvel — a hormonokról, ,,a felfedezés dicsősége tehát magyar s azért nem tudnak róla, mert Cselkóban is beteljesült a szerény magyar tudós végzete”.235 Az idős gazdák és a népes vendégsereg is sok élményt szerzett az akadémia megtekintésekor. Sokan voltak, akik látni akarták a gazdaság telivér szimentáli tehenészetét és keletfríz tejelő-151

Next

/
Oldalképek
Tartalom