Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
A harmincas évek elején más szakterületeken is igen magas volt az állástalan diplomások száma. Állami támogatás kellett ahhoz, hogy a létminimum határát éppen elérők keresethez jussanak — legalább átmenetileg. E célra hozták létre az Állástalan Diplomások Országos Bizottságát; az általuk elhelyezettek, illetve segélyezettek voltak az ÁDOB-osok. A 436 állástalan okleveles gazda közül mindössze 60 számíthatott arra, hogy keresethez jut.192 Az akadémia is kért három ÁDOB-ost, de csak két gazdát osztottak be szolgálattételre: Magyar Ferencet és Wechtler Ferencet.193 Az ifjúság Avaria iskolai termelőszövetkezete Groffitsot a szövetkezetügy odaadó híveként ismerték, Óvár pedig már Újhelyi fellépése óta — több mint három évtizede élt ebben a gondolatkörben. Az új igazgató „szűzbeszéde”, amelyben bejelentette az Avaria szövetkezet megalapítását, termékeny talajra talált.194 A gazdasági válság is kíméletlenül bebizonyította, hogy az akadémiák által régóta szorgalmazott kereskedelemtan kiterjedtebb oktatására igen nagy szükség van. Az 1931/32. tanévben kollokviumi tárgy lett a kereskedelemtan, ez azonban kevés ismeretet nyújthatott csupán. A gyakorlati tennivalók megismerésének legjobb módját Groffits a hallgatói öntevékenységben látta. Ezért az 1932 februárjában megalakított Avaria szövetkezetét az ifjúsági Gazdasági Egyesület kezébe adta, tanártársait pedig arra kérte, hogy támogassák ennek „az új intézménynek a fejlődését”.195 Elsőként a baromfi-szakosztály alakult meg. Ennek keltetőállomása ár az első évben 1300 naposcsibét adott el, és rendelést kapott 200 tenyészkakas szállítására. Megalakult a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének támogatásával a gyümölcsfavédő és -gondozó osztály is.196 A következő évben már szövetkezeti ankét rendezésére is vállalkozott a Gazdasági Egyesület. Az első napon, május 19-én Sótonyi István II. éves hallgató mondott emlékbeszédet Károlyi Sándorról, a szövetkezeti gondolat kiváló terjesztőjéről. Utána Gombos Pál III. éves hallgató, az ifjúsági Gazdasági Egylet elnöke előadása következett. Címe: Okleveles gazdák szerepe a termelőszövetkezeti hálózatkiépítésében. Végül Helyes Endre III. éves tartott előadást Gyümölcstermelés és -értékesítés szövetkezeti úton címmel. Az ankét második részét május 27-én tartották. Ezen Páter Balázs ül. éves a Gép- és gabonaraktár-szövetkezetekről értekezett. Tóth Ágoston III. éves előadásának címe: Állatok és állati termékek értékesítése szövetkezeti úton volt. Ezután vita következett arról, hogy „milyen szövetkezetét létesítsünk?”. A vitavezető Weitner Béla II. éves volt.197 Az Avaria jól működött és betöltötte a neki szánt szerepet: „a mezőgazdasági kereskedelemtan üzemi intézetének” volt tekinthető, és pótolta a még fel nem állított szövetkezeti tanszék gyakorlati oktató munkáját. A baromfitenyésztő osztály és a gyümölcstermesztési osztály mellé — harmadikként — megalakult a gazdatanácsadó osztály, amely az óvári kisgazdaszámtartási központtal kapcsolatban működött.198 Az Avaria rendeltetésének 1945-ig kitűnően megfelelt.199 Az ifjúság Gazdasági Egylete A harmincas évek elején a Gazdasági Egylet kevesebbet foglalkozott a szaktárgyak részletkérdéseivel, inkább — mint az Avaria is mutatta — a tanterv hézagainak a kitöltésére törekedett. Az 1929 és 1934 között elhangzott 47 szakelőadás közül mindössze 13 foglalkozott szorosabb értelemben vett termeléstechnikai témával (pl. „Cukorrépa-termesztés tőzeges területen; A csávázószerek stimuláló és gombaölő hatásáról; A szénsavtrágyázás; Dajkaság vagy mesterséges borjúnevelés; A malac - alomsúly kiegyenlíthetőségéről” stb.), a legtöbb a közgazdasági, világgazdasági, termeléspolitikai, üzemtani témaköröket világította meg. Érdekesebb témák: „Gazdasági válságunk és annak orvoslása; Mezőgazdasági háziiparunk; A tejkartell káros hatása a termelőre nézve; Az agrárértékesítés világproblémái; A rizstermelés nálunk és Olaszországban; Oroszország ötéves programja; Mit termeljünk: tengerit vagy búzát?, A magyar gyümölcstermelés; Borgazdáink mai helyzete; Jövedelmező-e a bortermelés?; Rentábilis-e a műtrágya használata — ma?; Érdemes-e Magyarországon szójababot termeszteni?; Traktorok és igásfogatok összehasonlító vizsgálata a talajművelés szempontjából” stb. Egyre sűrűbben szerepelnek szociálpolitikai témák napirenden. Pl. „A munkásbiztosításról; Az ag143
