Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
1. Az óvári gazdaságbéli intézet (1818-1850)
Télen a vár két tantermében folynak az elméleti előadások, a nyári hónapokban „a szabad ég alatt űzetnek” a földművelés, a földmérés, a füvészkedés stb. Az elmélet és a gyakorlat ekkénti összekapcsolását nélkülözhetetlennek tartja Kölcsey. E tekintetben különösen kedvező helyzetben van az intézet, mert „az egész óvári uradalom fényes sikerrel folyó gazdasági rendszerét szemével láthatja” a hallgató. Az intézetnek van külön kertje, amelyet a hallgatók művelnek meg. A tanítás nyelve német, de ez érthető, mivel azon a vidéken sokan beszélik e nyelvet. „Azonban hibáznánk, ha e körülmény miatt az igen hasznos intézetet mellőzni akarnók. Ha a nyelv német: de a gazdaság magyar... s ... magyar földön hoz szemmel látható gyümölcsöt. ” Óhajtja, hogy mielőbb magyar legyen az oktatási nyelv. De „nézzetek előre, s fiaitokat küldjétek tanulni, hogy jobbak lehessenek, mint mi valánk” — buzdítja kortársait cikke utolsó mondatával Kölcsey. 3. A RÉGI ÓVÁRI DIÁKÉLET Nikolaus Lenau A világ e néven ismeri azt a költőt, aki — mint Nikolaus Niembsch von Strehlenau — 1822 egyik esős októberi napján húszéves, élénk tekintetű, fekete hajú ifjúként érkezett Óvárra, hogy megkezdje tanulmányait a gazdasági tanintézetben. Nem sokkal korábban hagyta abba alig megkezdett — és hamar száraznak talált — jogi tanulmányait a pozsonyi királyi akadémián. A természet jobban vonzotta, egy kis családi birtokuk is volt, úgy tűnt: reális alapja volt annak, hogy a gazdászati tanulmányokba kezdjen. Rendkívüli hallgatókénti felvétele érdekében barátja, Kleyle Frigyes szót emelhetett a nagybátyjánál, Kleyle F. Joachim kurátornál. Kleyle Frigyes másik barátja, Veszély László uradalmi könyvelő, a gazdasági tanintézet első hallgatóinak egyike, Óvár északi végén, az egykori városkapu táján, egy alacsony ház első emeletén lakott. Itt kapott szállást egy szűk kamrában Lenau. A három fiatalembert hamarosan szoros barátság fűzte össze. Lenau járt az órákra, egy keveset tanult is, élte a többi gazdász életét. Órákat ügetett a Lajta partján, vagy a Hanság felé fordította lovát. Szerette a zenét és jól hegedült, de sokáig titkolta, hogy verseket ír. S amikor ez kitudódott, barátai csak afféle romantikus, múlékony életkori sajátosságnak tartották.63 Az utókor azonban igen magasra értékelte itt született költeményeit, amelyek jelentős részét a táj, a Hanság, a park, a Lajta, a baráti kör vidám hangulata — és persze a szerelem — ihlette. E sajátos érzelemvilágból táplálkozott egy bordácsi kiránduláson felolvasott verse, a ,,Bei Gelegenheit einer ländlichen Unterhaltung in Bordács. Die Göttin des Glückes ’ Életének valószínűleg legboldogabb szakaszát élte Óvárott, megénekli Kleyléhez és Veszélyhez fűződő barátságát is. Óvári hangulatot árasztó verseiből építette fel a ,,Heidebilder’’ versciklusát.54 1823 tavaszán Bécsbe rándult át, nagyanyjához, és ott is maradt, csak a posta hozta-vitte a leveleket Óvárra. 1827-ben a nyarat a Kleyle családnál töltötte, de Frigyest bécsi rokonainál is többször fölkereste. Egyik látogatásakor ott ismerkedett meg Frigyes gyönyörű unokahúgával, Sophie-val, a szintén költő Löventhal ifjú feleségével. Rögtön lángra gyúltak egymás iránt. Sophie nem merte vállalni szerelmüket a nyilvánosság előtt, de a szakításhoz sem volt ereje, Lenau pedig e tíz évig tartó szerelem emlékétől élete végéig nem tudott szabadulni. Lenau az óvári praxiélet után megpróbálkozott még a medicinával is, de elriadt a boncolás és a műtét látványától. Stuttgartba költözött. Itt költeményeinek kiadója, Johann Friedrich Cotta révén hamarosan megismerkedett August v. Hartmann professzorral, a württembergi állami számvevőszék elnökével, a hohenheimi királyi alapítású gazdasági tanintézet jótevőjével, akinek a háza a sváb szellemi élet központja volt. Julius Körner, Ludwig Uhland és még jó néhány költővel, művésszel és tudóssal került itt kapcsolatba Lenau.65 De gyakori vendége volt a württembergi király unokaöccse, Alexander gróf közeli, Esslingen melletti birtokának is. A herceg nagy magyarbarát volt, magyar grófnőt, Festetics Ilonát vette feleségül. Lenau szeretett 17
