Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve (1818-1913) (Mosonmagyaróvár, 1993)
4. Az akadémia a trianoni békeszerződés után (1920-1942)
sérleti Állomásokat bekapcsolni.” Ezek az intézetek jelenleg külön-külön működnek, sem egymáséba, sem az akadémiai hallgatók ezek működésébe ,,és az ott folyó kísérletekbe egyáltalán bele sem tekinthetnek”. Közérdek is lenne ezek összekapcsolása. 2. Állattenyésztési és Tejgazdasági Intézet. Az állattenyésztési tanszék, a hozzá tartozó állatállománnyal (az akadémia gazdaságában) és a Tejkísérleti Állomás összevonásából könnyen létesíthető lenne. Kedvező helyzetet teremtett e tekintetben az 1926/27-től működő Felsőbb Tejgazdasági és Tejipari Szaktanfolyam, amelynek megszervezésében a Tejkísérleti Állomás igazgatója és adjunktusa tevékenyen részt vett és mindketten előadóként is működnek a tanfolyamon, illetve az akadémián. 3. Mezőgazdasági Üzemtant és Számviteltani Intézet. 4. Mezőgazdasági Gép- és Eszköztani Intézet. Ennek a szervezése lenne a legkönnyebb: az akadémiával 60 éve kapcsolatos Gazdasági Gépkísérleti Állomás alkotná a keretet. A működéshez szükséges minden feltétel megvan az akadémián, hiszen a gépek megítéléséhez, kísérletekhez gazdaság kell. Kedvező az is, hogy az állomás vezetője egyben előadója is a tanszéknek. 5. Mezőgazdasági Növénytani és Növénykórtani Intézet. 6. Agrikultúrkémiai Intézet. A Vegykísérleti Állomás bevonásával, annak az épületében megszervezhető lenne. 7. Mezőgazdasági Technológiai Intézet. Feladata a „mezőgazdasági iparágak körébe vágó kísérletek és kutatások végzése” lenne. Jelenleg egyáltalán nincs mezőgazdasági technológiai laboratórium, de „eszköz és készülék is csak kevés van”. 8. Állategészségügyi és Járványtani Intézet. Az állatbonc- és élettani, továbbá az állategészségügyi tanszék „összeköttetésbe hozathatnék egy nyilvános és ingyenes klinikával”. Kívánatos az intézetek sikeres működéséhez, hogy azok vezetői „az anyagiakban is teljes függetlenséget élvezzenek épp úgy, mint ez az egyetemi közgazdasági kar intézeteinél megvan. Hogy a... 25—30 évvel ezelőtt létesített kísérleti állomások jelenleg mint különálló intézmények működnek, jóllehet annak idején az akadémiával szerves összeköttetésben állottak, ennek az az oka, hogy az állomás-vezető tanárok is teljes önállóságra törekedtek és azt el is érték, mivel látták, hogy csakis a teljes függetlenség biztosítja az egyes intézményeket arról, hogy munkálataikat, kísérleteiket saját tudásuk és akaratuk szerint vihetik keresztül.”144 Bánvárth javaslatait az Országos Tanulmányi Bizottság — némi módosítással — magáévá tette, azonban az Országos Szakoktatási Tanács 1928. július 20-i ülése hiányosnak találta, ezért végső döntés a négyéves főiskolai képzés ügyében csak a kiegészítő javaslatokra alapozva születhet.145 Kész a konviktus! Úgy tűnt, a döntés elodázása csak szélcsendet jelent, s most már feltartóztathatatlan a főiskolává emelkedés. Csakhogy a gazdasági helyzet ismét közbeszólt — illetve erre lehetett hivatkozni,146 holott a háttérben most is a hangadó nagybirtokosok álltak a törvényhozás mindkét házában. Szerintük az akadémiák tanulmányi idejének négy évre emelése felesleges, „nem más az, mint nagyzási mánia az akadémiák részéről, konjunkturális színezetű és így teljességgel indokolatlan” — írja visszaemlékezésében Faber György a kortanú hitelességével.146“ 1928-ban már erőteljesen éreztette hatását az „árdepresszió”, amelyet az 1929-es tőzsdecsőd követett, és 1930-ra világgazdasági válságba torkollott. Az akadémián mindezt eleinte nem érezték meg, sőt, az FM az 1928/29-es költségvetési év kiugróan jelentős beruházási keretének számottevő hányadát költötte az óvári akadémiára. Dohánypajta, polározó helyiség, magtár, felügyelői lakás, trágyatelep, kerekes kút, kerítés építésére, illetve berendezésére vagy javítására, továbbá a felszerelés pótlására 1929-ben 52 000, 1930-ban pedig 20 700 pengőt utalt ki a minisztérium.147 S végre, az évek óta összegyűjtött anyagokból megkezdődhetett a konviktus építése is. Erről az építési napló így számol be: „1928. július 30. Hétfő. A mai napon az építési bizottság az épület helyét véglegesen kitűzte... 1928. július 31. Kedd. Derült és napos idő. Munkateljesítmény: a helyszínen talált gyümölcsfák eltávolítása; iroda, szerszámraktár és anyagraktárak: kész.”148 S alig egy év múlva, 1929. augusztus végére (289 220 P-ből) elkészült az épület. A kisebb javítá134
